Egy társaság tőkepiaci pályafutásának csúcsa a tőzsdei bevezetés, amikor a társaság részvényei a befektetők széles köre számára hozzáférhetővé válnak. A nyilvánosság minőségi különbséget jelent az előző fokozatokhoz képest az adat- és információszolgáltatás, valamint a részvényesekkel való kapcsolattartás terén, ugyanakkor a társaság neve széles körben ismertté válik, a jó tőkepiaci szereplés a társaság tevékenységének is jó reklámot jelent.
Nem mindegy azonban, hogy a céget mely tőzsdére és azon belül melyik részvényosztályba vezetik be, hiszen eltérő követelményeknek kell megfelelni. A Budapesti Értéktőzsde „B” kategóriájába történő bevezetést kérvényező cég esetében kisebbek az elvárások, mint egy „A” kategóriás részvénytársasággal szemben.
Az USA-ban a NASDAQ-ra gyakorlatilag bármely szabályosan megalakult nyilvános társaság papírja bekerülhetnek – és itt találjuk a kockázati tőkebefektetők célpontjainak többségét is –, míg jóval nehezebb bejutni az AMEX-ra, de a NYSE bevezetési követelményei még azt is felülmúlják. A magyar tőzsdei cégek esetében egy társaságban jellemzően 15-20 intézményi befektető, valamint néhány ezer magánbefektető tulajdonos. A külföldi intézményi befektetők elvárt hozama dollárban 10-15% körül van, amelyet tükröz a magyar intézményi befektetői kör 15-25% körüli forint hozamelvárása is. [Tőzsdei szakvizsga felkészítő]
Hasonló tartalom:
Legfrissebb hozzászólások