Nemzetközi integráció

A globalizáció és az integráció korunk történelmi jelentőségű folyamatai, általuk alapvetően megváltoztak a gazdálkodás és a termelés feltételei, a fogyasztás lehetőségei.
A globalizáció vonatkozásában egyfelől annak túlzott mértékű kiterjesztése figyelhető meg, amikor már nem tudni, hogy mi is a lényege, melyek a megjelenési formái. Másfelől viszont gyakori, hogy konkrét megjelenési formáira szűkítik le. Ez az ellentmondás arra vezethető vissza, hogy a globalizáció un. rosszul strukturált jelenség, tehát egyértelmű összefüggések helyett mindössze kölcsönhatásokról beszélhetünk.
A globalizáció lényegét szakemberek a nemzetköziesedés folyamatából vezetik le. Ennek eredményeként egy egységes rendszerként értelmezhető világ-egész jött létre, melynek alrendszerei között olyan mértékű a kölcsönhatás, hogy az egyikben bekövetkező változás a másikban is jól érzékelhető. Sőt, az emberek tevékenysége folytán a rendszer egésze el is pusztulhat.
A globalizáció révén az emberiség olyan világközössége jött létre, melyben az egyes emberek, embercsoportok szoros  és kölcsönös függésbe kerültek egymással, függetlenül társadalmi, gazdasági fejlettségüktől, vallási, ideológiai nézeteiktől. Olyan fokú világegyesülést valósít meg, melyben világméretekben határozódik meg az emberiség léte. Tehát azokról a folyamatokról van szó, melyek az egész világ fennmaradásához és fejlődéséhez kapcsolódnak.

Globális problémák

Nem adott problémákról van szó, hanem a globalizáció folyamatával összefüggésben változókról. Négy fő csoportba sorolhatjuk őket:

  • közvetlenül ökológiai problémák: környezetszennyezés, globális felmelegedés,
  • ökológiai – társadalmi problémák: népességnövekedés – világélelmezés,
  • gazdasági problémák: gazdagság és szegénység egyenlőtlen eloszlása, anyagi és szellemi javakhoz való hozzájutás perifériája,
  • társadalmi-tudati problémák: ideológia, vallás, politika, terrorizmus, fajgyűlölet,

A nemzetközi integráció

Legáltalánosabb megfogalmazásban egy egyesülési folyamatról van szó, vonatkozhat mind a természetre, mind a társadalomra.

Főbb formái:

  • Szabadkereskedelmi terület: Az övezeten belül a külkereskedelem a vámok és a kvóták leépítésével liberalizált, kívülállókkal szemben minden tagország külön nemzeti vámokat és kvótákat alkalmaz.
  • Vámunió: Az övezeten belül a külkereskedelem liberalizált, a kívülállókkal szemben közös vámokat alkalmaznak.
  • Közös piac: a vámuniótól annyival több, hogy liberalizálják a termelési tényezők áramlását is.
  • Egységes piac: a teljes liberalizációt képviseli a vámokon és a mennyiségi korlátozásokon túlmenően a nem vámjellegű korlátok teljes körű leépítésével.
  • Gazdasági unió: a közös piacon túl a gazdaságpolitika integrációját is megvalósítja, fontos fejleménye a közös, vagy egyetlen valuta bevezetése.
  • Politikai unió: a hatalom és a törvényhozás fokozatos átvitele a községi szintre.

Önnek mi a véleménye?