Munkanap

Magyarországon 2009-ben 254 munkanapból állt az év, 2010-ben viszont 255 munkanappal kell számolni. Május 1., október 23. és december 25-26. is szombatra vagy vasárnapra esik. Az egy plusz nap néhány tized százalékot lendíthet az éves GDP-n.

A következő táblázat foglalja össze a 2010-es év munkanapjait.

Hónap A hét napjai Hét
H K Sze Cs P Szo V sorszám munkanapok
száma
Január 1 2 3 53 0
4 5 6 7 8 9 10 1 5
11 12 13 14 15 16 17 2 5
18 19 20 21 22 23 24 3 5
25 26 27 28 29 30 31 4 5
Február 1 2 3 4 5 6 7 5 5
8 9 10 11 12 13 14 6 5
15 16 17 18 19 20 21 7 5
22 23 24 25 26 27 28 8 5
Március 1 2 3 4 5 6 7 9 5
8 9 10 11 12 13 14 10 5
15 16 17 18 19 20 21 11 4
22 23 24 25 26 27 28 12 5
29 30 31 13 3
Április 1 2 3 4 13 2
5 6 7 8 9 10 11 14 4
12 13 14 15 16 17 18 15 5
19 20 21 22 23 24 25 16 5
26 27 28 29 30 17 5
Május 1 2 17 0
3 4 5 6 7 8 9 18 5
10 11 12 13 14 15 16 19 5
17 18 19 20 21 22 23 20 5
24 25 26 27 28 29 30 21 4
31 22 1
Június 1 2 3 4 5 6 22 4
7 8 9 10 11 12 13 23 5
14 15 16 17 18 19 20 24 5
21 22 23 24 25 26 27 25 5
28 29 30 26 3
Július 1 2 3 4 26 2
5 6 7 8 9 10 11 27 5
12 13 14 15 16 17 18 28 5
19 20 21 22 23 24 25 29 5
26 27 28 29 30 31 30 5
Augusztus 1 30 0
2 3 4 5 6 7 8 31 5
9 10 11 12 13 14 15 32 5
16 17 18 19 20 21 22 33 4
23 24 25 26 27 28 29 34 5
30 31 35 2
Szeptember 1 2 3 4 5 35 3
6 7 8 9 10 11 12 36 5
13 14 15 16 17 18 19 37 5
20 21 22 23 24 25 26 38 5
27 28 29 30 39 4
Október 1 2 3 39 1
4 5 6 7 8 9 10 40 5
11 12 13 14 15 16 17 41 5
18 19 20 21 22 23 24 42 5
25 26 27 28 29 30 31 43 5
November 1 2 3 4 5 6 7 44 4
8 9 10 11 12 13 14 45 5
15 16 17 18 19 20 21 46 5
22 23 24 25 26 27 28 47 5
29 30 48 2
December 1 2 3 4 5 48 3
6 7 8 9 10 11 12 49 6
13 14 15 16 17 18 19 50 5
20 21 22 23 24 25 26 51 4
27 28 29 30 31 52 5
munkaszüneti nap
munkanap
pihenőnap

A munkaidőre és pihenőidőre vonatkozó alapvető rendelkezések a Munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. Törvény alapján

a munkaidő: a munkavégzésre előírt idő kezdetétől annak befejezéséig tartó időtartam, amibe be kell számítani a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység időtartamát. Eltérő rendelkezés vagy megállapodás hiányában a munkaidőbe a munkaközi szünet (lsd: reggeli,ebéd) időtartama (122. §) – a készenléti jellegű munkakör kivételével – nem számít be;

napi munkaidő: az egy naptári napra eső, vagy huszonnégy órás megszakítás nélküli időszakba tartozó munkaidő;

heti munkaidő: az egy naptári hétre eső, vagy százhatvannyolc órás megszakítás nélküli időszakba tartozó munkaidő;

éjszakai munka: a huszonkét és hat óra közötti időszakban teljesített munkavégzés (éjszakai pótlékra jogosít;a pótlék mértéke 15%);

többműszakos munkarend: ha a munkáltató napi üzemelési ideje meghaladja a munkavállaló napi teljes     munkaidejét és a munkavállalók időszakonként rendszeresen, egy napon belül egymást váltva végzik azonos tevékenységüket;

délutáni műszak: a többműszakos munkarend alapján a tizennégy és huszonkét óra közötti időszakban teljesített munkavégzés (délutáni műszakpótlékra jogosít, melynek mértéke 15%);

éjszakai műszak: a többműszakos munkarend alapján végzett éjszakai munka (éjszakai műszakpótlékra jogosít, melynek mértéke 30%);

A teljes munkaidő mértéke:

8 óra/nap és 40 óra/hét

Kivételesen: készenléti jellegű munkakörben ill. a munkáltató közeli hozzátartozója esetében max. 12 óra/nap és     60 óra/hét.

Munkaidőkeret meghatározása (lényege: az Mt. munkaidőre és pihenőidőre vonatkozó előírásait a munkaidőkeret átlagában kell figyelembe venni; ezt különösen akkor érdemes alkalmazni, ha a munkavállalók munkaideje nem a tipikus Hétfő –Péntek -napi 8 óra, hanem változó; a keret alkalmazása nagyobb mozgásteret biztosít a munkáltatónak, hiszen a munkaidőt és pihenőidőt a keret átlagában kell számolni, természetesen a napi munkaidő a maximális 12 órát így sem haladhatja meg, és a pihenőnapok kiadásának is speciális szabályi vannak!)

A keret lehet: kéthavi négyhavi (kollektív szerződés és idénymunka esetén) hathavi (több munkáltatóra kiterjedő hatályú kollektív szerződés) 1 éves [Mt. 118. § (3)]

A munkaidőkeret kezdő-és befejező időpontjáról a munkáltató a munkavállalókat köteles tájékoztatni és a munkaidőkeret alkalmazásának tényét a munkaszerződésnek tartalmaznia kell (hiszen ez csupán egy törvény adta lehetőség a munkáltató részére).

A munkaidő beosztása: 119. § (1)-(2) A munkáltató a munkaidőt a munka jellegére, valamint az egészséges és biztonságos munkavégzés követelményére figyelemmel osztja be. A munkaidő-beosztást – kollektív szerződés eltérő rendelkezése hiányában – legalább hét nappal korábban, legalább egy hétre a 118/A. § (4) bekezdésében meghatározott módon kell közölni. Ennek hiányában az utolsó munkaidő-beosztás az irányadó. (a munkaidő-beosztástól eltérő munkavégzés rendkívüli munka, amely pótlékra jogosít!(A munkaidő-beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan, illetve a munkaidőkereten felül végzett munka esetén a pótlék mértéke ötven százalék. Munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása előírhatja, hogy ellenértékként – pótlék helyett – szabadidő jár, ami nem lehet kevesebb a végzett munka időtartamánál.)

Pihenőidő-pihenőnapok: Ha a beosztás szerinti napi munkaidő vagy a rendkívüli munkavégzés időtartama a hat órát meghaladja, valamint minden további három óra munkavégzés után a munkavállaló részére – a munkavégzés megszakításával – legalább húsz perc munkaközi szünetet kell biztosítani.

A munkavállaló részére a napi munkájának befejezése és a másnapi munkakezdés között legalább tizenegy óra pihenőidőt kell biztosítani.

Kollektív szerződés legalább nyolc óra pihenőidő biztosítását írhatja elő

a készenléti jellegű munkakörben,

– a megszakítás nélküli, illetve

a többműszakos munkarendben foglalkoztatott, továbbá

az idénymunkát végző munkavállaló esetében.

Kollektív szerződés előírhatja, hogy a munkavállalót a készenlétet követően nem illeti meg pihenőidő.

A munkavállalót hetenként két pihenőnap illeti meg, ezek közül az egyiknek vasárnapra kell esnie.

Munkaidőkeret alkalmazása esetén pihenőnapok helyett a munkaidőbeosztása alapján a munkavállalónak hetenként legalább negyvennyolc órát kitevő, megszakítás nélküli pihenőidő is biztosítható

a rendeltetése folytán vasárnap is működő munkáltatónál, illetve munkakörben,

a készenléti jellegű munkakörben,

a megszakítás nélküli, illetve

a három vagy ennél több műszakos munkarendben foglalkoztatott, valamint

az idénymunkát végző munkavállaló esetében,

amelybe havonta legalább egy alkalommal a vasárnapnak bele kell esnie.

Munkaidőkeret alkalmazása esetén a pihenőnap

a) kéthetente, illetve

b) kollektív szerződés rendelkezése vagy a felek megállapodása alapján, legfeljebb havonta

c) idénymunka esetén, a felek megállapodása alapján legfeljebb kéthavonta

– részben vagy egészben – összevontan is kiadható.

Önnek mi a véleménye?