Közhasznú társaság

A közhasznú társaság alapítása

Több tag esetén társasági szerződés, egy tag esetén alapító okirat elkészítése szükséges. Mindkettőnek nélkülözhetetlen tartalmi eleme mind a közhasznú, mind a kiegészítő vállalkozási tevékenység pontos meghatározása.

Társasági szerződés/alapító okiratnak tartalmaznia kell

1. a társaság cégnevét és székhelyét;
2. a társaság tagjait, nevük (cégnevük) és lakóhelyük (székhelyük) feltüntetésével;
3. a társaság tevékenységi körét (meg kell határozni  társaság által végzett közhasznú tevékenységet és az általa folytatott üzletszerű gazdasági tevékenységet)
4. a cégjegyzés módját;
5. a társaság időtartamát, ha a társaságot határozott időre alapítják;
6. a törzstőke és az egyes tagok törzsbetéteinek mértékét;
7. a teljes egészében be nem fizetett pénzbetétek befizetésének módját és esedékességét;
8. a szavazati jog mértékét;
9. az első ügyvezetőt, több ügyvezető esetén a képviselet módját;
10. felügyelő bizottság tagjait;
11. könyvvizsgáló személyét;
12. a megismételt taggyűlés összehívásának rendjét.
13. a társaság megszűnése esetén a fennmaradó vagyon közhasznú célra való fordításának módját.

A közhasznú társaság közhasznú tevékenységet rendszeresen végző jogi személy. Közhasznú tevékenység a társadalom közös szükségleteinek kielégítését nyereség- és vagyonszerzési cél nélkül szolgáló tevékenység. A közhasznú társaság üzletszerű gazdasági tevékenységet a közhasznú tevékenység elősegítése érdekében folytathat; a társaság tevékenységéből származó nyereség nem osztható fel a tagok között.

A közhasznú társaság bejegyzése: a közhasznú társaság székhelye szerinti illetékes cégbíróság veszi a közhasznú társaságot nyilvántartásba.

A törzstőke nem lehet kevesebb hárommillió forintnál.

A közhasznú társaság legfőbb szerve több személyes társaság esetén a taggyűlés, melyet legalább évente egyszer össze kell hívni, szükség esetén többször.

Egyszemélyes társaság esetén nincs taggyűlés. A társaság taggyűlése hatáskörébe tartozó kérdésekben az egyedüli tag dönt.

A szavazati arány törzsbetétarányos.

A tagok felelőssége korlátolt.

A közhasznú társaság megszűnése: A cégbíróság a közhasznú társaságot – megszűnése esetén – törli a cégjegyzékből. Jogutód nélkül történő megszűnése esetén a társaság tagjai részére a tartozások kiegyenlítését követően csak a törzsbetétjeik alapításkori értéke adható ki, az ezt megmaradó vagyont közhasznú célra kell fordítani.

A közhasznú társaság 2007 július 1-e után nem alapítható, a már létező közhasznú társaságok 2007 július 1-ét követően két évig nonprofit korlátolt felelősségű társaságként működhetnek tovább vagy más nonprofit gazdasági társasággá alakulhatnak át, esetleg jogutód nélkül megszünnek. 2009 június 30-ával a közhasznú társaság mint cégforma megszűnik.