Kötbér

A kötbér fogalma, alanyai, tárgya, feltételei

A kötbért a Ptk. a szerződést biztosító mellékkötelezettségek kö­zött szabályozza, és célja, hogy a kötelezettet a szerződésszerű telje­sítésre szorítsa.

Alanyai a kötelezett, aki felróható szerző­désszegése esetére írásban pénzfizetési kötelezettséget vállal; és a jo­gosult, aki a kötbér összegét kö­vetelheti. Mindkét oldalon bárki lehet. A jogosult-kötelezetti pozíciók általában megegyeznek a kötbérkikötéssel biztosított szerződéses alap­jogviszonyban elfoglalt helyzetével a feleknek, de annak sincs akadá­lya. hogy az alapjogviszony jogosultjának szerződésszegése esetére kössenek ki kötbért.

A kötbér jogviszony közvetett tárgya a meghatározott pénz­összeg. A kötelezett tehát egyfelől pénzfizetési kötelezettséget vállal, másfelől az összegnek meghatározottnak kell lennie. A szerződésben mindig pontosan meg kell határozni a kötbér összegét, akár konkrét összegben, akár alapjának és mértékének meghatározásával, valamint az esedékességet is. A túlzott mértékű, indokolatlanul magas kötbér összegét a bíróság a felek akarata el­lenére is mérsékelheti.

A kötbér a kötelezettnek felróható okból bekövetkező szerződés­szegés lehetséges jogkövetkezménye. A kötbér nem objektív jogkövetkezmény, csak akkor követelhető, ha a kötele­zett nem úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható, és ezen okból szerződésszegést követett el. A szerződésben a feleknek egyértelműen rögzíte­niük kell, hogy mely esetre kötik ki a kötbért.

A sikeres igényérvényesítéshez elegendő a felróhatóság és az okozatos szerződésszegés bizonyítása, nem feltétel, hogy a jogo­sultnak kára is keletkezzen, vagy ha keletkezik is, szükségtelen az ös­szegszerűség bizonyítása (kárátalány jelleg). Az kötbérkikötés érvényességéhez annak írásba foglalása szükséges. A szóbeli vagy ráutaló magatartással tör­ténő kötbérkikötés érvénytelen.

Jogszabályi előíráson is alapulhat kötbérfizetési kötelezettség. Fogyasztóvédelmi jelentősége van, a köz­üzemi szolgáltatókat (távközlési, villamosenergia-, gáz-, távhőszol­gáltatók) kötelezik kötbérfizetésre a fogyasztókkal, mint jogosultakkal szemben

A fenti, kötbér­től meg kell különböztetnünk a kötelezően kikötendő kötbér intéz­ményét. A Ptk. 246. § (4) bekezdése korábban lehetőséget adott ar­ra, hogy jogszabály írja elő kötbér kikötését és minimális ménékét. Ekkor a felek nem tekinthettek el a szerződésben a kötbér kikö­tésétől, ha mégis, a jogszabályban foglalt minimális kötbér a szer­ződés részévé vált. Ilyen előírás a gazdálkodó szervezetek szállítási és vállalkozási szerződéseire, illetve a mezőgazdasági termék­értékesítési szerződésekre vonatkozóan létezett.

Szintén eltérő jogintézmény a Ptk. 318. § (2)-(3) bekezdéseiben foglalt, a kötbérre is vonatkozó kötelező igényérvényesítés. Ekkor a szerződésszegés esetére vonatkozó igények, így a kötbérigény ér­vényesítése is kötelező szerződéses ellenérték ki­elégítése részben vagy egészben az állami költségvetés terhére törté­nik.

A kötelező igényérvényesítés esetét kivéve egyébként a kötbér­igényről le lehet mondani.

A kötbér típusai

A kötbér annak alapján tipizálható, hogy milyen jellegű szerződésszegéshez kapcsolódik. Kötbérfajtá­k:

1. késedelmi kötbér, melyet bármely, szerződésben meghatározott kötelezettség késedelmes teljesítésének esetére kötnek ki, de jogosulti késedelem esetére is kiköthető;
2. hibás teljesítés miatti kötbér, ha történik ugyan teljesítés de ez a teljesítés nem szerződésszerű vagy nem felel meg esetleges kötelező jogszabályi előírásoknak;
3. nemteljesítés esetére kikötött (meghiúsulási) kötbér, ha a kötelezett bármilyen okból egyáltalán nem tud (lehetetlenülés), vagy nem akar (teljesítés megtagadása) teljesí­teni.

Minden elképzelhető, és nem tipizált szerződésszegés (pl.: közbenső intézkedés, akadályközlés elmulasztása) esetére is kiköthető kötbér, a lényeg az, hogy a felek írásbeli megállapodásában mindig pontosan és kifejezetten meg kell határozni, hogy mely szerződésszegő magatar­tás esetére vonatkozik a kikötött kötbér.

Egy jogviszonyban többféle szerződésszegés esetére kikötött kötbérekre vonatkozó igények érvényesítései nem zárják ki egymást, azok kumulálódhatnak. Ha a kötelezett késedelmesen és hi­básan teljesít, mind a késedelmi, mind a hibás teljesítési kötbér köve­telhető, feltéve, hogy mindkét esetre vonatkozóan kötbérfizetési köte­lezettségben állapodtak meg a felek. Vagy ha a kötelezett előbb kése­delembe esik, majd a határidő eredménytelen eltelte után a teljesítés meghiúsul, a késedelmi és a meghiúsulási kötbért is követelheti a jo­gosult, jóllehet valójában a szerződésszegéseknek egy gyakorlati kö­vetkezménye van, a teljesítés meg nem történte. Ugyanakkor a kötbér­re vonatkozó szerződéses kikötések nem értelmezhetőek kiterjesztően.

A szerződésszegés miatt fizetendő kártérítésbe csak olyan kötbér tudható be, mely ugyanahhoz szerződésszegéshez kapcsoló­dik, melyből a kár ered. Ha tehát például késedelmi és hibás telje­sítési kötbért is kikötöttek, a kötelezett mindkét szerződésszegést felróható módon elkövette, de ténylegesen kára a jogosultnak csak a késedelemből származott, úgy a jogosult mindkét kötbérigényét és kárigényét is érvényesítheti, de a kártérítés összegébe csak a kése­delmi kötbér számítható be.

A kötbér és a szerződésszegés egyéb lehetséges jogkövetkezményeinek viszonya

A kötbérigény érvényesítése önma­gában a szerződésszegés egyéb jogkövetkezményeinek (pl. kártérítés, szavatossági, jótállási igények) érvényesítését nem zárja ki.

Kötbér-kártérítés

a) Előfordulhat, hogy a kötelezett szerződésszegést követ el, de ebből a jogosultnak nem származik kára, például ha a vevő a megrendelt kék autó helyett pirosat kap. A szabályszerűen kikötött kötbér követelhető, mivel ennek nem feltétele, hogy a szerződésszegés kárt is okozzon elegendő a szerződésszegés tényének, és a kötelezett ezt okozó, felróható magatartásának bizonyítása.

b) Amennyiben a jogosultnak kára is felmerül, de a kár összege kisebb vagy ugyanakkora, mint a fizetendő kötbér, érvényesül a kötbér kárátalány jellege. Ez azt jelenti, hogy a kötbér összege mintegy magában foglalja a kár összegét, a teljes kötbérösszeget meg kell fizetni, akkor is ha a kár mértéke kisebb, nincs szükség a kár összegszerűségének bizonyítására. A kötbér iránti igény érvényesítése kizárja a kárigény külön igénykénti érvényesítését.

c) Ha a kár összege meghaladja a kötbér mértékét. úgy a jogo­sult a kötbért is, és a kötbért meghaladó kárát is érvényesítheti. Ekkor szükséges a kár összegszerűségének bizonyítása is. Azonban kártérítés címén csak a kötbér és a kár különbözetének meg­térítése követelhető, tehát a kötbér összege a kár összegébe beszámít

Itt is érvényesülhet a kárátalány jelleg. Ekkor sincs szükség a kár összegszerűségének bizonyítására, és ekkor a kötbér mintegy minimális kártérítésként fogható fel.

A kötbérigény érvényesítése a kártérítés követelésének nem fel­tétele, azaz a szerződésszegéssel okozott kár megtérítése akkor is kö­vetelhető, ha a jogosult valamilyen oknál fogva kötbérigényét nem érvényesítette de a kártérítés feltételei fennállnak.

Hibás teljesítési kötbér-szavatosság, jótállás:

A kötbérkövetelésen kívül a jogosult a szerződésszegésből eredő egyéb jogait is érvényesítheti.

Ugyanez vonatkozik a jótállásra is. Nincs akadálya annak, hogy jótállási kötelezettségben is megállapodjanak a felek. Ekkor mindkét igény érvényesíthető, sőt az esetleges kárigény is. A jótállás független a felróhatóságtól.

Késedelmi kötbér-késedelmi kamat

A késedelmi kötbér alapvetően olyan késedelmesen teljesített szol­gáltatásokhoz kötődik, melyek tárgya nem pénzkövetelés. Amennyiben a felek mégis késedelmi kötbért kötnének ki pénztartozás esedékesség utáni megfizetése esetére, úgy azt elviekben megtehetik, de jogilag, a kése­delmi kamat szabályait kell alkalmazni rá.

A két jogintézmény között funkciójánál fogva több hasonlóság is van (mindkettő kárátalány jellegű; a bíróság mérsékelheti, ha túlzott mértékű; stb.), mégis alapvető különbség, hogy míg a késedelmi ka­mat megfizetésére vonatkozó kötelezettséget a késedelem ténye önma­gában megalapozza, tehát független a felróhatóságtól, addig kése­delmi kötbér csak a kötelezett felróható magatartásával okozott szer­ződésszegése esetén jár.

A kötbér, mint pénztartozás után ügyleti kamat nem köthető ki érvényesen, az ilyen tartalmú kikötés semmis.

A kötbér, mint mellékkötelezettség

A kötbér, járulékos jellegű. Bármilyen típusú szerződés, sőt előszerződés is biztosítható kötbérkikötéssel.

A járulékos jellegből fakadóan, ha a biztosított szerződés érvényte­len, úgy a kötbérkikötés sem érvényesíthető. Ha a szerződésen alapuló követelés bírósági úton nem érvényesíthető, úgy az ezt biztosító kötbér is naturalis obligatio

A kötbér különböző típusai eltérően hatnak a biztosított szerződés teljesítésének követelhetőségére.

A meghiúsulási kötbér érvényesítése kizárja a szerződés teljesí­tésének követelését. Ha a kötelezett a teljesítést jogos ok nélkül meg­tagadja, a jogosult választásától függ, hogy a meghiúsulási kötbér iránti igényét érvényesíti-e, vagy megpróbálja a szerződés teljesítését kikényszeríteni. A két lehetőség egymást kizárja, ha tehát a meghiú­sulási kötbérre vonatkozó igényének érvényesítése mellett dönt, úgy nem követelheti a teljesítést.

A késedelem és a hibás teljesítés esetére – és bár a Ptk. kifeje­zetten e két kötbértípusra nézve tartalmaz ilyen szabályt, de elviekben minden, nem a meghiúsulás esetére – kikötött kötbér érvényesítése értelemszerűen nem mentesíti a kötelezettet a szerződés teljesítése alól. Így az ilyen kötbér a szerződés meghiúsulása esetén, a teljesítésre való kötelezés mellett is érvényesíthető.