Kockázatporlasztás

A biztosítási tevékenység biztonságos művelése sokszor a biztosítók együttműködését kívánja meg egy-egy kockázat vállalásában.

Az együttműködés oka a kockázat mérete. Némely különösen nagy értékű objektum (egy toronyház, atomerőmű stb.) biztosítása például elemi kár (tűz, földrengés stb.) ellen túl nagy kockázatot jelenthet egy biztosítónak, hiszen a kis valószínűséggel előforduló kár esetleges bekövetkezése esetén a kárkifizetési kötelezettség csődbe viheti a biztosítót. Ez ellen védekezik a biztosító kockázatporlasztással, vagyis úgy, hogy csak akkora részét tartja meg ennek a bizonyos nagy kockázatnak, amekkorát a kockázatviselő kapacitása lehetővé tesz, azaz amekkora esetleges kárkifizetés még nem veszélyezteti a cég folyamatos működését. A kockázat többi részére más fedezetet keres kockázatporlasztás révén. A kockázatporlasztásnak több módszere van.

Kockázatporlasztás viszontbiztosítással

A viszontbiztosítás esetében az a biztosító, amely eredetileg felvállalta a számára túl nagy kockázatot, a kockázatnak a saját kapacitását meghaladó részét – a díj arányos részével együtt – átadja egy másik biztosítónak, a viszontbiztosítónak. A viszontbiztosító is érezheti természetesen úgy, hogy az átadott kockázat számára túl nagy, s egy másik viszontbiztosítónál ő is viszont-viszontbiztosíthatja a neki átadott kockázat egy részét, és így tovább. Az eredmény az lesz, hogy egy esetleges kárt nem egy, hanem több biztosító fog állni meghatározott arányban. Így, még ha nagy is ez a kár, ebből mindegyik biztosító csak annyit kénytelen saját maga fedezni, amennyit kockázatviselési kapacitása elbír.
Arról persze, hogy a kártérítést több biztosító adja össze, nem feltétlenül kell tudnia az ügyfélnek, hiszen azt tudta nélkül az a biztosító intézi, amellyel ő eredetileg a biztosítási szerződést megkötötte. Nem ez a helyzet a kockázatporlasztás másik módszerénél, az együttbiztosításnál.

Kockázatbiztosítás együttbiztosítással

Az együttbiztosítás esetében a biztosítók úgy porlasztják a számukra túl nagy kockázatot, hogy azt együttesen vállalják el. Olyan biztosítási szerződést kötnek, ahol az ügyféllel szemben nem egy biztosító szerepel a szerződésen, hanem mondjuk 10, akik közül az első a kockázat mondjuk 10%-át, a második 5%-át, a harmadik 13%-át, stb. vállalja. Az ügyfélnek a díjat is ilyen arányban kell a különböző biztosítókhoz befizetnie, s ha bekövetkezik a kár, ilyen arányban kapja a teljes kár térítését a különböző biztosítóktól. Tartalmilag tehát ugyanaz történik, mint a viszontbiztosítás esetében, de a szerződés formája és a lebonyolítás módja lényegesen különbözik.

A pool

Az eddigiekhez képest némileg más problémák megoldására alkalmas a kockázatporlasztás harmadik formája az állományegyesítés, vagy idegen szóval pooling. A pool esetében nem az a probléma, hogy például egy biztosítandó vagyontárgy értéke túl magas, hiszen a poolban általában tömegbiztosításokat szoktak kezelni. A tömegbiztosítások esetében az okozhat túl nagy kockázatot, ha túl kicsi az állomány (például lakás- vagy gépjármű-biztosítások esetében néhány százas szerződésállomány nagyon kicsinek számít). Kicsi állományon belül nem működik a nagy számok törvénye, vagyis már egyetlen nagyobb kár bekövetkezése is felboríthatja a díj – kár egyensúlyt.
Ezt a problémát lehet kiküszöbölni azzal, ha több biztosító hasonló szerződésekből álló, de egyenként túl kicsi állományát egy nagy állománnyá egyesíti. Vagyis egy helyre adják össze a díjbevételt, s ugyaninnen fizetik a károkat. A nyereségen ezután például a díjbevétel arányában osztozhatnak. Az összeadott állomány már elég nagy, tehát kisebb a káringadozás mértéke, mint az eredeti kisebb állományok esetében.
A pool egy speciális megoldása az “international pooling”, tehát amikor különböző országokban található veszélyközösségeket egyesítenek. Különösen gyakran alkalmazzák ezt a módszert a vállalati csoportos biztosítások esetében, ahol a pool tagjai gyakran egy multinacionális vállalat különböző országokban működő leányvállalataiból alkotott csoportok.

[Dr. Banyár József: A biztosítás gazdaságtan alapjai]