Kereskedelempolitikai eszközök

Kereskedelempolitika: az államnak a belföldi és külföldi áru és szolgáltatás – forgalommal kapcsolatos magatartása, valamint az ezt megvalósító eszköz és intézményrendszer.

Csoportosítását az alapján végezzük, hogy az állami beavatkozás milyen mértékű.

A gazdaságtörténetben alapvetően kétféle magatartás figyelhető meg. Az egyik irányzat a protekcionizmus, a másik a szabad kereskedelem.

Szabad kereskedelem

Ezen irányzat legjelentősebb képviselői Adam Smith és David Ricardo, akik a piacok szabadságát hirdették, kihasználva a benne rejlő előnyöket. Szerintük a természetes rendbe történő bármilyen beavatkozás mérsékli a gazdaság növekedését, torzulást idéz elő a termelés specializációjában.

Protekcionizmus

Az állam azon tevékenysége, melynek célja az ország világpiaci pozíciójának javítása akár a belföldi termelők védelmével, akár az export ösztönzésével.

A külkereskedelmi politikában a két irányzat tiszta formája szinte sohasem érvényesül, a kettő mindig egymás mellett él. Arányukat az ország gazdasági szerkezete, fejlettsége, külgazdasági függésének mértéke határozza meg.

A kereskedelempolitika eszközei (protekcionizmus esetében)

A vámok

Olyan közadó formájában alkalmazott gazdaság- és kereskedelempolitikai eszköz, mely árképző tényezőként érvényesül a vámhatáron áthaladó áruk árában, védi a belső piacot, vagyis piacot teremt a hazai termelők számára.

A vámok jellemző vonása

• adó jellegű: forgalmi, fogyasztó típusú,  az árakhoz kapcsolódva jelenik meg.
• árképző tényező: emeli a belföldi árat, melynek terhét a fogyasztó viseli.
• diszkrimináló jellegű: a belföldi termelők, szállítók helyzete romlik a korábbihoz képest, a fogyasztók drágábban jutnak a termékekhez.

A vámok csoportosítása

• fiskális vám: célja a költségvetés bevételének növelése, mértéke általában alacsony, az országban nem termelt, vagy nem termelhető termékre vetik ki.
• védővám: alkalmazásával az állam a hazai termelők világgazdasági pozícióját kívánja javítani, védi a hazai termelést és a piacot.

Védővámok fajtái

• nevelővám: célja, hogy a még nem kellően versenyképes, ugyanakkor potenciálisan komparatív előnyökkel bíró ágazatokat átmenetileg vámokkal védje. Előnye: hogy a komparatív előnyök realizálhatóvá válnak a szabad kereskedelem megindulásával.
  Hátránya: hogy a fogyasztók magasabb árat kénytelenek fizetni a hazai termékért, illetve a korábbi árért rosszabb minőséget kapnak.
• piacbiztosító vám: olyan ágazatok védelmét is szolgálja, melyek már nem versenyképesek a hazai piacon, a külföldi versennyel szemben tartós védelemre szorulnak. A hazai termelés számára kívánja biztosítani a hazai piacot, méghozzá a termelési tényezőknek a kérdéses ágazatból történő eláramlását biztosítva, illetve a munkanélküliség megakadályozását elősegítve.
• devizavédelmi vám: az import drágításával korlátozza a külföldi termékek iránti fizetőképes keresletet. Az import korlátozásával az importőr ország devizatartalékának csökkenését fékezi. Veszélyes lehet, mivel egyensúlyi problémákat okozhat, vagy súlyosbíthatja azokat.
• antidömping és kiegyenlítő vámok: a tisztességtelen versennyel szemben védenek. Az antidömping vám célja, hogy megfossza a külföldi szállítót az exportár és az exportőr hazai piacán értékesítésre kerülő termék ára közötti különbözet által nyújtott árelőnytől. A kiegyenlítő vám célja, hogy az exportőrök kormányai által finanszírozott, mesterségesen alacsonyan tartott exportárakat ellensúlyozza.
• taktikai vám: importra állapítják meg azért, hogy a vámemeléssel vámliberalizálást érjenek el, így külföldi piacokat szerezzenek, növeljék a kiviteli lehetőségeket.
• harci, vagy retorziós vám: a hazai kivitel pozícióját javítja. A partner ország lépéseire reagál a retorziós vámot bevezető ország, azért büntet vele, mert kivitelét a partner ország intézkedései hátrányosan érintették. Használatával terjed a protekcionizmus.
• preferenciális vám: importban és exportban is megtalálható, leginkább azonban az importot jellemzi. Származékos, mivel egy magasabb vámtételhez kapcsolódik.

A vámok hatásai

• fogyasztási hatás: magasabb áron csökken a hazai kereslet a termék iránt,
• termelési hatás: a vámok által kiváltott áremelkedés következtében nől a hazai termelés,
• külkereskedelmi hatás: a két előző eredője, tehát a fogyasztáscsökkenés és a termelésnövekedés összege,
• adóhatás: a vámbevétel nagyságát jelenti az államnak.

Kontingensek, kvóták

Szinonim fogalmak. A kormányzat által megállapított mennyiség, melynél tilos többet importálni, vagy exportálni az adott termékből a vonatkozó naptári évben.

A kontingensek típusai

• exportkontingens: a kormányzat által megállapított mennyiség, melynél tilos többet exportálni adott termékből a vonatkozó naptári évben.

Céljai:
a)    korlátozzák valamely, a hazai piacon keresett, de a világpiacon is jól értékesíthető termék kivitelét, mert ellenkező esetben a hazai piacon hiány alakulhatna ki.
b)    elősegítik valamely hazai nyersanyag feldolgozását, kikapcsolva a világpiac árfelhajtó hatását.
c)    javítják a cserearányt, ha ehhez adott ország megfelelő világpiaci pozícióval rendelkezik.

• importkontingens: a kormányzat által megállapított mennyiség, melynél tilos többet importálni adott termékből a vonatkozó naptári évben.

Következményeként a piac árszabályozó szerepét a központi árszabályozás veszi át, ösztönzőleg hat a hazai termelésre.

Szubvenciók

Olyan költségvetési forrásból származó, vissza nem térítendő állami támogatás, melyet a támogatásban részesülő nyereségelven működő vállalatok a meghatározott kereskedelempolitikai céloknak megfelelően kötelesek felhasználni.

Közvetlen szubvenció: a költségvetés kiadási oldalán jelenik meg, a szubvencionális gazdasági egységeknek pénzt utalnak ki, illetve kiadásait az állam átvállalja.

Közvetett szubvenció: a költségvetés bevételi oldalát érinti.

A gazdaságpolitikai cél szempontjából a szubvenció három típusát különböztetjük meg:

• termelési szubvenció: célja, hogy az állami szervek által kedvezőtlennek ítélt piaci hatásokból fakadó problémákat enyhítse, megoldását pénzügyi juttatással elősegítse.
• exportszubvenció: a kivitelt támogatja, az exportőrök bevételét egészíti ki a költségvetés által azért, mert e nélkül a hazai piacon történő értékesítéshez viszonyítva veszteséges lenne.
• importszubvenció: a behozatal növelésére használható, az importőrök bevételét egészíti ki a költségvetés.