A legtöbb befektetés gyümölcse csak hosszabb idő alatt érik be, a hozamok a befektetést követő években jelentkeznek, így a befektetőt elsősorban az érdekli, hogy a jövőbeli hozamok értéke nagyobb lesz-e, mint a befektetés érdekében „ma” kifizetett pénzösszeg. Az ilyen típusú problémák megoldása a jelenérték számítással történik.
A jelenérték számítás tehát a jövőben esedékes pénzösszegek jelen időpontra vonatkozó értékének meghatározását jelenti.
A jelenérték nagysága attól a kamatlábtól (megtérülési vagy hozamrátától) függ, ami a hasonló befektetéseken a figyelembe vett időszak alatt elérhető.
PV=C1*(1/(1+r)n)
Az 1/(1+r) a kamattényező reciproka, amit diszkonttényezőnek, diszkontfaktornak is nevezünk. A diszkonttényező azt fejezi ki, hogy a jelenérték hányszorosa valamely jövőbeli időpontban esedékes egységnyi pénzösszegnek.
Mivel a jövőbeli pénzösszegek kevesebbet érnek, ezért le kell értékelni azokat ahhoz, hogy a mai egyenértéküket, azaz jelenértéküket megkapjuk. A jelenérték számítás a diszkontálás módszerén alapul, ami a kamatszámítással ellentétes irányú művelet. A diszkontálásnál használatos kamatlábat diszkontrátának nevezik.
A befektetések hozama általában nem egyetlen évben képződik, hanem több éven keresztül. A hosszabb időtartam alatt várható jövőbeni pénzösszegek együttes jelenértékét általános alakban a következők szerint írhatjuk fel:
PV=ΣCt/(1+r)t
Arra a kérdésre, hogy megéri-e ma befektetni az adott üzletbe, akkor tudunk válaszolni, ha összevetjük a befektetett összeget a befektetés révén képződő jövedelmek jelenértékével. Különbségük a nettó jelenérték. Kiszámítása a következő összefüggés alapján történik:
NPV=-C0+Ct/(1+r)t
A kezdődő tőkebefektetés pénzkiadást jelent, ezért negatív az előjele. Ha a befektetés nyereséges, akkor a jövedelmek, pénzbevételek keletkeznek, amelyek előjele pozitív.
(diszkontláb d=r/(1+r), kamatláb r =d/(1+d)
Önnek mi a véleménye?
You must be logged in to post a comment.