Céltartalék

Az adózás előtti eredmény terhére meghatározott esetekben céltartalékot kell képezni, illetve céltartalék képezhető várható, de pontosan meg nem határozható jövőbeni fizetési kötelezettségek fedezésére.

Az adózás előtti eredmény terhére céltartalékot kell képezni azon ügyletekből, szerződésekből származó, harmadik felekkel szembeni fizetési kötelezettségekre, amelyek – a mérlegkészítés időpontjáig rendelkezésre álló információk szerint – várhatóan vagy bizonyosan felmerülnek, de összegük vagy esedékességük időpontja a mérleg készítésekor még bizonytalan, és azokra a vállalkozó a szükséges fedezetet más módon nem biztosította.

Az adózás előtti eredmény terhére – a valós eredmény megállapítása érdekében a szükséges mértékben – céltartalék képezhető az olyan várható jelentős és időszakonként ismétlődő jövőbeni költségekre (különösen a fenntartási, az átszervezési költségekre, a környezetvédelemmel kapcsolatos költségekre), amelyek – a mérlegkészítés időpontjáig rendelkezésre álló információk szerint – feltételezhetően vagy bizonyosan felmerülnek, de összegük vagy felmerülésük időpontja a mérlegkészítéskor még bizonytalan és nem sorolhatók a passzív időbeli elhatárolások közé.

Átalányadózás

Az átalányadózásra vonatkozó szabályokat a személyi jövedelemadó törvény 50–56. §-ai tartalmazzák, melyek szerint adóévenként, az adóév egészére átalányadózást választhat az az egyéni vállalkozó, akinek az átalányadózás megkezdését közvetlenül megelőző adóévben a vállalkozói bevétele a 15 millió forintot nem haladta meg és nem áll munkaviszonyban, valamint az egyéni vállalkozói bevétele az adóévben sem haladja meg a 15 millió forintot. Az előzőekben foglaltaktól eltérően az az egyéni vállalkozó, akinek az egyéni vállalkozókról vezetett nyilvántartásban feltüntetett tevékenysége az adóév egészében kizárólag az üzletek működéséről és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeiről szóló 4/1997. (I. 22.) kormányrendelet szerinti kiskereskedelmi tevékenység, átalányadózást választhat, ha az átalányadózást közvetlenül megelőző adóévben vállalkozói bevétele a 100 millió forintot nem haladta meg és nem áll munkaviszonyban.

A tevékenységét év közben kezdő egyéni vállalkozót is megilleti az átalányadózás választásának joga azzal, hogy a bevételi értékhatárokat időarányosan kell figyelembe venni.

Az átalányadózás kizárólag az egyéni vállalkozói tevékenység egészére választható. Aki egyéni vállalkozóként is és mezőgazdasági kistermelőként is jogosult az átalányadózás választására, külön-külön és egyidejűleg is alkalmazhatja a kétféle tevékenységre elkülönülten az átalányadózást.

Az átalányadózás következő adóévre történő választásáról vagy annak megszüntetéséről az előző évről benyújtott adóbevallásban lehet nyilatkozni.

Az az egyéni vállalkozó,

Csendes tartalék

A mérlegben nem szereplő tartalékok, amelyek az idegen források túlértékelésével és az eszközök alulértékelésével keletkeznek.

Értékvesztés

A számviteli törvény szerint értékvesztést kell elszámolni, ha az eszköz könyv szerinti értéke jelentősen és tartósan magasabb a piaci értéknél.

A gazdasági társaságban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetésnél és a hitelviszonyt megtestesítő, egy évnél hosszabb lejáratú értékpapírnál:

függetlenül attól, hogy az a forgóeszközök, ill. a befektetett pénzügyi eszközök között szerepel, értékvesztést kell elszámolni, ha a befektetés, ill. a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír könyv szerinti értéke és a piaci értéke közötti különbözet veszteségjellegű, tartósnak mutatkozik és jelentős összegű.

Az értékelés szempontjai:

milyen az érintett gazdasági társaság tartós piaci megítélése, a tőzsdei, tőzsdén kívüli árfolyam és annak tendenciája, a gazdasági társaság saját tőkéjének és a jegyzett tőkéjének aránya stb. a mérleg készítéskori piaci érték a mérvadó.

Követeléseknél (vevők, váltókövetelés, pénzintézettel szembeni követelés, kölcsönként, előlegként adott összegek):

A vevő, az adós minősítése alapján az üzleti év mérleg fordulónapján fennálló és a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg nem rendezett követelésnél értékvesztést kell elszámolni – a mérlegkészítés időpontjában rendelkezésre álló információk alapján –, ha a várhatóan megtérülő összeg kisebb, mint a követelés könyv szerinti értéke.

Készleteknél:

A vásárolt készlet (anyag, áru) beszerzési, ill. könyv szerinti értéke jelentősen és tartósan magasabb, mint

Szigorú számadású nyomtatványok

A készpénz kezeléséhez kapcsolódó nyomtatványokat, továbbá minden olyan nyomtatványt, amelyért a nyomtatvány értékét meghaladó vagy a nyomtatványon szereplő névértéknek megfelelő összeget kell fizetni, vagy amelynek az illetéktelen felhasználása visszaélésre adhat alkalmat, szigorú számadás alá kell vonni.

Szigorú számadású nyomtatványok – annyit érnek, amennyi rájuk van írva ezeket a nyomtatványokat sorszámmal kell ellátni és sorrendben felhasználni a rontott példányokat stornózni kell, de ezeket is meg kell őrizni számviteli bizonylatokat – 5 évig pénztárkönyvet – 10 évig a tömbök átadását-átvételét mindig dokumentálni kell – nyomtatvány sorszáma, átadás ideje, átvevő aláírása Az alábbi nyomtatványokat kell szigorú számadású nyomtatványként kezelni készpénz-felvételi utalvány bevételi és kiadási pénztárbizonylat, pénztárjelentés, értékjegyek (étkezési utalvány) egyéb, nem a pénzkezeléshez szigorúan kapcsolódó bizonylatok (számla, kiküldetési, menetlevél, stb.)

A szigorú számadású nyomtatványok átvétele és nyilvántartása

A szigorú számadás alá tartozó nyomtatványokról a kibocsátónak nyilvántartást kell vezetni, amelynek tartalmaznia kell az alábbi adatokat

a nyomtatvány neve és számjele a beszerzés kelte a beszerzést igazoló számla száma és a számlán feltüntetett teljesítés kelte a tömbök sorszáma (tól-ig); a használatbavétel kelte (amikor a tömbből első bizonylatot kiállították) a felhasználás kelte (amikor a tömbből az utolsó bizonylatot kiállították) a kiselejtezés kelte (amikor a bizonylat megőrzési határideje letelik,

Közösségi adószám

Közösségi adószámot kell igényelnie annak az általános forgalmi adó alanynak, speciális esetekben a nem általános forgalmi adó alanynak és az egyszerűsített vállalkozói adó alanynak, aki az Európai Közösség valamely másik tagállamában illetőséggel bíró adózóval szeretne kereskedelmi kapcsolatot létesíteni.

Kereskedelmi kapcsolatnak minősül a termékbeszerzés, és -értékesítés, valamint a 2007. évi CXXVII. tv. (Áfa tv.) 37.§., 40-41.§. és 43-46.§.-ai szerinti szolgáltatások nyújtása és igénybevétele. Ha a vállalkozó nem terméket értékesít/vásárol és a szolgáltatást nem tartalmazza a felsorolt paragrafusok egyike sem, akkor nem kell kérnie közösségi adószámot.

A közösségi adószám igénylésének módja attól függ, hogy a magyar adózó rendelkezik-e már adószámmal vagy sem.

Abban az esetben, ha még nem rendelkezik adószámmal:

cégbejegyzésre kötelezett adózók a „Cégbejegyzési kérelem” cégbíróságra történő benyújtásával, vállalkozói igazolványhoz kötött tevékenységet végezni kívánók a „ Kérelem az egyéni vállalkozói igazolvány kiadásához, cseréjéhez, pótlásához” elnevezésű nyomtatványnak a jegyzőhöz történő benyújtásával, közvetlenül az adóhatósághoz bejelentkező adózók (pl. adószámos magánszemélyek) a hatályos ’101, ’201 jelű adatbejelentő lap benyújtásával kérhetik a közösségi adószám megállapítását.

Ha már rendelkezik adószámmal, akkor a hatályos ’102, ’102/E, ’202, illetve ’202/T jelű változásbejelentő lapon lehet az a közösségi adószám megállapítását igényelni.

Ha EU tagországban működő társaságnak ad el magyar

Adóigazolás

Az adóhatóság adóigazolást az adózó kérelmére állít ki. Az eljárás az ügyfél kérelmére indul. Az igazolást a nyilvántartásban szereplő adatok alapján, a kiállítás napján fennálló állapotnak megfelelő, jogszabályban előírt adattartalommal állítja ki.

A „nullás”, azaz nemleges adóigazolás azt igazolja, hogy az adózónak a kérelemben megjelölt napon adóhatóságnál nyilvántartott adótarozása nincs. Lehetőség van továbbá nemleges „együttes” igazolás kérésére is, amely az adóhatóság mellett a vámhatóság felé is igazolja, hogy nem áll fenn tartozás. Az igazolás kérése illetékköteles, az adóigazolás első példánya 2000 forintba, a másodpéldányok 600 forintba, az együttes adóigazolás első példánya 4000 forintba, a másodpéldányok 1200 forintba kerülnek, és a hatóság addig nem állítja ki, amíg az illetékfizetés értesítése az APEH-be meg nem érkezik.

Az adóigazolás elektronikusan is kérhető a magyarorszag.hu portálon. A szolgáltatás igénybevételéhez ügyfélkapus regisztráció, képviselő, meghatalmazott esetén APEH regisztráció szükséges.

Az adóigazolás kiállításához szükséges igazolványok, bizonylatok Személyazonosításra alkalmas igazolvány, lakcímkártya Személyes megjelenés akadályoztatása esetén állandó vagy eseti meghatalmazás Meghatalmazás minta letölthető az APEH internetes honlapjáról vagy az APEH ügyfélszolgálatain ingyenesen beszerezhető Az igazolás kiadásának gyorsítása érdekében az utolsó hat nap befizetéseit igazoló csekk, banki igazolás, visszavonhatatlan terhelési értesítő, számlakivonat Az adóigazolás illetékkötelezettsége (2010)

Adóigazolás:

Első példány 2000.-Ft Első példánnyal

12 / 12« Első...89101112