Kamatfedezettségi mutató

Ez a mutató ugyan szigorú értelemben véve nem tőkeáttételi mutató, közvetetten azonban méri a társaság eladósodottságát, hiszen értéke szintén a finanszírozási kockázat mérésére alkalmas. Különösen a finanszírozó pénzintézetek alkalmaznak különböző, ehhez hasonló fedezeti mutatókat, amelyeknek lényege, hogy azt igyekeznek mérni, milyen mértékben képes a társaság eleget tenni hiteltartozásaiból eredő kötelezettségeinek.

Ebben arra keressük a választ, hogy a társaság adózás és kamatfizetés előtti nyeresége és az időszakban elszámolt amortizáció (ami az adózás előtti működési pénzáramlásnak egy durva, de nagyságrendileg helytálló becslése) milyen mértékben nyújt fedezetet a társaság kamatkötelezettségeinek teljesítésére. Tehát a mutató számlálójában az időszaki adózás és kamatfizetés előtti eredmény és az időszakban elszámolt amortizáció szerepel, míg a nevezőbe az időszaki kamatráfordításokat állítjuk be.

Minél magasabb a kamatfedezettségi mutató értéke, annál nagyobb biztonsággal tud a társaság eleget tenni kamatfizetési kötelezettségeinek. A mutató több időszakon keresztüli tartósan magas értéke azt is jelzi, hogy a társaságnak nagy biztonsággal lehet hitelezni. Nyilvánvaló, hogy minél nagyobb a társaság tevékenységének üzleti kockázata, állandó kamatráfordítási szint mellett annál nagyobb lesz a kamatfedezet tényleges vagy várható ingadozása, ennek megfelelően az ilyen társaságok hitelezése kockázatosabb. A fedezettségi mutatók értelmezésénél nagyon figyelni kell annak tisztázására, hogy mi a mutató pontos tartalma. Különösen hitelbírálatoknál figyelhető meg gyakran, hogy az

Sajáttőke-arány

A sajáttőke-arány azt mutatja meg, hogy a társaság tartós forrásai között milyen arányt képvisel a saját tőke. Mivel ennél a mutatónál állományok összevetéséről van szó, a számításokat nem szükséges az átlagos állományokkal elvégezni. A mutató számlálójában a társaság saját tőkéjének (záró)állománya szerepel, míg a nevezőben az összes tartós forrás. A nevezőben szokták olykor az összes forrást is szerepeltetni, és ennek különösen a hazai gyakorlatban lehet jelentősége.

A hazai vállalatok közül sokak finanszírozási szerkezetére jellemző, hogy alacsony a számviteli értelemben vett hosszú lejáratú idegen források aránya, miközben hatalmasra duzzadt a rövid lejáratú, de folyamatosan megújított hitelek vagy egyéb kötelezettségek aránya. Ilyen esetekben reálisabb, ha a tőkeszerkezetben a tartósan fennálló rövid lejáratú kötelezettségeket is figyelembe vesszük. Problémát okozhat még az elsőbbségi részvények és az átváltható kötvények besorolása, amelyek gazdasági tartalmukat tekintve sok szempontból a saját tőke és az idegen források közötti hibrid értékpapírok. Általános gyakorlat, hogy a mutatóelemzésnél az auditorok által elfogadott besorolást alkalmazzák.

A mutató értékének értelmezése viszonylag egyszerű, hiszen azt mondhatjuk, hogy minél magasabb a sajáttőke-arány, annál kevésbé van tartósan eladósodva a vállalkozás, annál alacsonyabb a pénzügyi kockázata. A magas sajáttőke aránnyal rendelkező vállalkozásokra általában az a jellemző, hogy hitelfelvételi lehetőségeiket kevésbé merítették ki,

Egy főre jutó árbevétel

Az egy főre jutó mutatók a társaság munkaerő-kihasználtságát mérik. Sok ilyen mutató létezik, ügyelni kell arra, hogy olyan mutatót válasszunk ki ezek közül, amelyek jól jellemzik a cég sajátosságait, amelyekkel valóban jól megragadható a társaság tevékenységének hatékonysága (így pl. kereskedelmi bankok elemzésénél gyakran használják az egy főre jutó nettó hitelállomány mutatót stb.).

Az egy főre jutó árbevétel talán a legáltalánosabb az ilyen típusú mutatók közül. Gyakorlatilag az egy főre jutó forgalmat méri, amely általánosan jól jellemzi a munkaerő- kihasználtságot, illetve az egyes szektorok munkaerő-intenzitását. Számlálójában az időszak nettó árbevétele, nevezőjében a foglalkoztatottak átlagos létszáma szerepel. Ennek értéke nehezen meghatározható azoknál a társaságoknál, amelyek rendszeresen foglalkoztatnak alkalmi vagy idénymunkásokat.

A mutató értelmezése magától értetődő. Vigyázni kell azonban a különböző társaságok összehasonlításánál arra, hogy megbízhatóan csak a nagyon hasonló jellegű tevékenységet végző vállalkozásokat lehet az egy főre jutó árbevétel alapján összevetni.

Forgótőke forgási sebessége

A társaság nettó forgótőkéje az összes rövid lejáratú eszköz (forgóeszköz) és a rövid lejáratú kötelezettségek (folyó források) különbségeként határozható meg. A forgótőke a társaság működtetéséhez rendelkezésre álló tőke állománya (olykor működőtőkeként is szokták értelmezni). Forgási sebessége összefoglalóan azt mutatja meg, hogy a társaság forgótőkéje hányszor térül meg a vizsgált időszakban, azaz milyen hatékonysággal hasznosítja a menedzsment. A mutató számlálójában a társaság nettó árbevétele, nevezőjében a forgótőke átlagos állománya szerepel. Ha a társaság forgótőkéje az időszak során erőteljes szezonális ingadozást mutat, akkor ennél a mutatónál is külön figyelmet kell szentelni az átlagos állomány meghatározásának.

A mutató értelmezésénél észre kell vennünk a forgótőke forgási sebessége és a társaság általános likviditási helyzete közötti összefüggést. Ha a forgótőke forgási sebessége magas, az jelentheti a forgóeszközökkel történő hatékony gazdálkodást, de túlzottan magas értéknél a vállalat már valószínűleg likviditási problémákkal küszködik, piaci alkalmazkodóképessége romlik. A túlzottan alacsony forgási sebesség sem jó, hiszen ekkor a vállalat nagyon rossz hatékonysággal hasznosítja forgótőkéjét, amit valószínűleg a gyengébb jövedelmezőség is megmutat.

Szállítók átlagos forgási ideje

Ez a mutató a szállítószámlák kiegyenlítésének sebességét méri, dimenziója megegyezik az átlagos beszedési idővel, azaz megmutatja, hogy a társaság átlagosan hány nap alatt egyenlíti ki a szállítók felé fennálló tatozásait. Számlálójában a vizsgált időszak (általában év) napjainak száma, a nevezőben pedig a szállítók forgási sebessége szerepel.

Értelmezése hasonló az előző mutatóéhoz azzal a különbséggel, hogy a magas forgási sebesség alacsony forgási időnek, míg az alacsony forgási sebesség magas forgási időnek felel meg. Érdekes összehasonlítást tehetünk, ha a vevők forgási idejét összevetjük a szállítók forgási idejével. Az előbbi azt mutatja meg, hogy a társaság vevői átlagosan hány nap alatt fizetnek, míg az utóbbi azt, hogy a vizsgált társaság átlagosan hány nap alatt fizet szállítóinak. Ha a beszedési idő magasabb, az azt jelenti, hogy a cég követeléseinek egy részét nem tudja szállítóival megfinanszíroztatni, ami pótlólagos finanszírozási költségeket vonhat maga után. Ha fordított a helyzet, kényelmesebb helyzetben van a cég, mert szállítói finanszírozzák a vevőinek nyújtott hiteleket.

Szállítók forgási sebessége

Ez a mutató a szállítóállomány kihasználtságát vizsgálja. A mutató értéke a vizsgált társaságoknak a szállítókkal szembeni fizetési fegyelméről, fizetési hajlandóságáról tanúskodik. Hasonló jellegű mutató, mint a készletek forgási sebessége vagy a vevők forgási sebessége.

Kiszámításánál a rendelkezésre álló adatok részletessége dönti el, hogy milyen pontos értéket kaphatunk. A számlálóban, ha pontosan akarnánk számolni, az adott időszakban a szállítók felé felmerült összes költséget kellene szerepeltetni, ennek összeállítására azonban a pénzügyi beszámolók ritkán adnak lehetőséget a társaságon kívüli elemzők számára.

Vállalaton belüli elemzéseknél természetesen a pontos érték is számítható, külső elemzéseknél általában a nettó árbevételt állítják a mutató számlálójába, ami ismét várhatóan fölfelé torzítja a mutató értékét. A nevezőben a szállítóállomány átlagos értéke szerepel, amelynek kiszámítására a korábban említett szempontok érvényesek:

Ezen mutató értelmezésénél is az összehasonlítás hozhat eredményeket. Ha egy társaságnál a mutató értéke nagyon magas, az arról tanúskodik, hogy a társaság nagyon jó fizetési fegyelemmel rendelkezik, vagy szállítói erre kényszerítik. Ez azonban nem feltétlenül előnyös a cég számára, ha piaci pozíciója alapján erősebb alkupozícióban van szállítóival szemben. Ha a mutató nagyon alacsony a szektor átlagához képest, az jelentheti a vállalat rossz fizetőkészségét vagy -képességét, de egyben azt is, hogy a vállalat képes diktálni a fizetési feltételeket szállítóival szemben.

Átlagos beszedési idő

Az mutatja meg, hogy az értékesítési tevékenység során keletkezett követeléseket (vevőállományt) mennyi idő alatt teszi pénzzé a vállalat. Egyszerűbben fogalmazva a mutató azt méri, hogy a vizsgált időszakban a vevők átlagosan hány nap alatt fizették ki számláikat. A mutató számlálójába a társaság átlagos vevőállományát állítjuk be, amelynek kiszámításánál az előző mutató átlagos készletállományánál leírtakra kell tekintettel lenni. A nevezőben pedig az átlagos napi árbevétel szerepel, amelyet a nettó árbevétel és az időszakban ténylegesen eltelt naptári napok számának hányadosa ad meg:

A mutató értelmezésénél ismételten kerülni kell a nagyon leegyszerűsített következtetéseket. Ha a mutató értéke a szektor átlagát jelentősen meghaladja, az arra enged következtetni, hogy a vállalat túlzottan engedékeny hitelezési politikát folytat vevőivel szemben, ennek finanszírozási terheit pedig a vállalatnak kell állnia.

A mutató magas értékének – a hazai gyakorlatban egyáltalán nem ismeretlen – másik oka pedig az, hogy a vevők fizetési hajlandósága nagyon rossz, emiatt a társaságnak nehezen behajtható követelései halmozódnak föl. A mutató átlagosnál alacsonyabb értékének értelmezésével azonban már óvatosabban kell bánnunk. Az alacsony érték egyfelől jelentheti a követelések behajtásának hatékonyságát, ami egy olyan gyenge fizetési morállal rendelkező országban, mint Magyarország, nagy előny lehet, azonban a nagyon alacsony érték éles piaci versenyhelyzetben piacvesztést okozhat. A hazai gyakorlatban

Készletek forgási sebessége

A készletek forgási sebessége a vállalati vezetőket egyik legjobban érdeklő, a vállalat készletgazdálkodását legjobban jellemző átfogó mutató. Értéke azt mutatja meg, hogy a cégnek hányszor sikerült a vizsgált időszak alatt átlagos készletállományát értékesítenie. A mutató számlálójában az adott időszaki értékesítés közvetlen önköltsége áll, mivel a készleteket önköltségen tartják nyilván. Ha ez nem áll rendelkezésre, akkor használhatjuk a számlálóban a nettó árbevételt is, ekkor azonban a kapott mutatónk felfelé fog torzítani, hiszen az árbevételünk minden valószínűség szerint az önköltség fölött van. A mutató nevezőjében pedig a készletek átlagos időszaki állománya szerepel. Itt ismét fel kell hívni a figyelmet az átlagos készletállomány kiszámításának buktatóira, hiszen ha például egy játékkereskedelmi cég év végi készleteit átlagoljuk, akkor nem valószínű, hogy a reális értéket kapjuk. Ezért az erősen szezonális készletszinttel dolgozó cégeknél az átlagot lehetőség szerint több adatból kell számítani.

A mutató magas értékét általában a hatékonyság biztos jeleként szokták értelmezni. Ez azonban nem biztos, hogy így van, hiszen lehetséges, hogy a mutató magas értékét az optimálisnál alacsonyabb készletállomány okozza, ami piaci szempontból lehet, hogy előnytelen. Hosszabb távon lehet, hogy piacvesztést okoz, ha egy cég nem képes vevőit azonnal kiszolgálni a vevő kívánsága szerinti összetételű áruval (pl. szín, méret stb.) pusztán azért, mert

Fedezeti mutató

Ez a mutató arra keresi a választ, hogy a társaság fő tevékenységéhez kapcsolódó fedezeti összeg (értékesítési árbevétel és önköltségének különbsége) mekkora hányada a társaság nettó árbevételének. A számlálóban az árbevételek és az egyéb bevételek értékének az értékesítés közvetlen önköltségével csökkentett összege (B típusú eredménykimutatásból számítható), a nevezőben az árbevételek és az egyéb bevételek összege szerepel.

A fedezeti mutató a társaság alaptevékenységének jövedelmezőségét vizsgálja, vagyis azt mutatja, hogy az alaptevékenységhez kapcsolódó értékesítés során mekkora haszonkulcsot (árrést) sikerült érvényesíteni. A mutatót nagyon jól alkalmazhatjuk az egyes előállított vagy kereskedelemben értékesített termékcsoportok jövedelmezőségének vizsgálatára, amennyiben rendelkezésre állnak a kellő részletezettségű adatok. Ennél a mutatónál is sokkal inkább az összehasonlításnak, mintsem a mutató abszolút nagyságának elemzése vezethet eredményre.

A mutató nagysága összevetve a versenytársak hasonló értékeivel a társaság, illetve termékei piaci pozíciójára enged következtetni. Másrészt a fedezeti mutató időbeni változása az értékesített termék előállításának, illetve értékesítésének költséghatékonyságát is jelezheti. Ha az árbevétel-arányos nyereséget és a fedezeti mutatót együttesen vizsgáljuk, következtetéseket vonhatunk le a társaság működésének jövedelmezőségéről is. Viszonylag magas fedezeti mutató, de alacsony árbevétel-arányos nyereség esetén a problémát nem az alaptevékenységben, hanem a társaság működésének egyéb vonatkozásaiban kell keresni. Ilyenek lehetnek például a magas adminisztrációs költségek vagy a

Árbevétel-arányos nyereség

Ez a mutató a társaság által egy adott időszakban elért eredményt az árbevételhez viszonyítja. A mutató tehát egészen átfogó módon vall arról, hogy a vállalat árbevételének hány százalékát teszi ki a nyereség, azaz a cég tevékenységének egészét figyelembe véve mekkora forgalomarányos haszonnal dolgozik. A mutató számlálójában a társaság adózás utáni eredménye, nevezőjében az időszakban elért nettó árbevétel szerepel.

Ez a mutató sem elsősorban önmagában, hanem sokkal inkább összehasonlításokban alkalmazható. Különösen jól használható a vállalat gazdálkodásában bekövetkező kedvezőtlen tendenciák kialakulásának korai jelzésére. Ha egy cég árbevétel-arányos nyeresége a korábbi időszakokhoz képest számottevően csökken, akkor ez az első figyelmeztető jel lehet a vállalat jövedelmezőségének romlására. Ilyen esetekben alaposabban meg kell vizsgálni, hogy a vállalat alaptevékenységének haszonkulcsa romlott, esetleg központi adminisztrációs és értékesítési költségei nőttek meg, vagy a magas kamatköltségek rontják a jövedelmezőséget. Ugyancsak hasznos lehet a társaság árbevétel-arányos nyereségének hasonló vállalatokkal történő összehasonlítása. Ebben az esetben is jelzést kaphatunk arra, hogy mélyebb jövedelmezőségi vizsgálatot kell elvégeznünk.

10 / 12« Első...89101112