Fizetési mérleg

A nemzetközi fizetési mérleg egy adott ország statisztikai értelemben vett belföldi (rezidens) és külföldi (nem rezidens) gazdasági szereplői közötti, meghatározott időszakban lezajló reálgazdasági és pénzügyi műveletek számbavételére szolgál. Kétoldalú kimutatás, melyben az egyik oldalon a valuta (deviza) beáramlások, a másik oldalon pedig a valuta (deviza) kiáramlások találhatók. A valuta egy ország pénze a nemzetközi forgalomban, a deviza pedig a valutára szóló követelés, azaz a valuta a készpénz, a deviza pedig a számlapénz.

A nemzetközi fizetési mérleg részei

1. Folyó fizetési mérleg
2. Tőkemérleg
3. Jegybanki tartalékváltozások egyenlege

A folyó fizetési mérleg első része a külkereskedelmi mérleg, ami a termékek exportjának és importjának különbsége. Valuta beáramlás az exportból adódik (ha kiviszünk terméket az országból, azt külföldön megvásárolják, megkapjuk érte a valutáta), a valuta kiáramlás pedig az importból. Ez a mérleg gyakorlatilag a szűk értelemben vett kereskedelem a külföldi partnerekkel.

A folyó fizetési mérleg ezen kívül tartalmazza még

• a szolgáltatások forgalmát: a nyújtott szolgáltatásokból ered a valutabevétel, a kapott szolgáltatásokból pedig a valutakiadás. Itt olyan dolgokra kell gondolni, mint pl. szállítás, szerelés, vagy akár egy fogorvosi szolgáltatás is ide tartozhat, ha azt külföldinek nyújtják.
• a tényezőjövedelmek áramlását: a beáramló tényezőjövedelmek valutabevételt jelentenek, a kiáramlók pedig valutakiadást. Mik azok a tényezőjövedelmek? Pl. a munkabér, a hitelek után fizetendő kamat, a részvények után fizetendő részesedés. Tehát ha egy magyar állampolgár időlegesen Németországban dolgozik, és hazautalja a családjának a munkabérét, akkor az beáramló valuta lesz. Amennyiben egy külföldi Magyarországon fekteti be a pénzét, és  a részesedése után járó osztalékot hazautalja, akkor az kiáramló valuta lesz.
• az egyoldalú átutalásokat: a transzfereket, segélyeket. Nagyon sok minden tartozhat ide, pl. beáramló valuta lehet, ha az amerikai nagybácsi nászajándékba küld 1000 dollárt az unokaöccsének, kiáramló valuta lehet, ha segítünk a törökországi földrengés helyszínén túlélőket keresni.

A tőkemérleg a tőkeexportot és a tőkeimportot tartalmazza. A tőkeexport azt jelenti, hogy magyar állampolgárok, vállalatok külföldön fektetik be a pénzüket. Ilyenkor a tőke, azaz a valuta kiáramlik az országból, ami így rontja a nemzetközi fizetési mérleg egyenlegét. Amennyiben viszont ez jó befektetés volt, akkor a később kapott osztalék minden évben javítani fog a folyó fizetési mérlegen keresztül a nemzetközi fizetési mérleg egyenlegén. A tőkeimport azt jelenti, hogy külföldi állampolgárok, vállalatok Magyarországra hozzák a pénzüket, itt hoznak létre új vállalatot, vagy adnak hitelt magyaroknak. Ilyenkor a tőke, azaz a valuta beáramlik az országba, javítva a tőkemérlegen keresztül a nemzetközi fizetési mérleg egyenlegét. A később fizetendő osztalék és kamat viszont rontani fogja a folyó fizetési mérlegen keresztül (tényezőjövedelmek áramlása) a nemzetközi fizetési mérleg egyenlegét.

A jegybanki tartalékváltozások egyenlege gyakorlatilag az előbb bemutatott két mérleg együttes egyenlegét jelenti, azaz azt mutatja meg, hogy mennyivel nőtt vagy csökkent a jegybanki devizatartalék értéke. Amennyiben a folyó fizetési mérleg és a tőkemérleg együtt pozitív egyenlegű, akkor a jegybanki tartalékok nőttek, amennyiben az egyenleg negatív, akkor a jegybanki tartalékok csökkentek. Technikailag egy táblázatban ez úgy néz ki, hogy a beáramló valuta a jobb oldali oszlopban található, a kiáramló pedig a bal oldaliban, viszont a jegybanki tartalékoknál fordítva: a növekedés a bal oldaliban, a csökkenés pedig a jobboldaliban. Így a három részmérleg együttes egyenlege (azaz a nemzetközi fizetési mérleg egyenlege) mindig nulla kell, hogy legyen. [kozgazdasz.freeblog.hu]