Econom.hu

A „buta pénz” nem száll be a buliba: Kína nem segít megmenteni Európát

Kína néhány napja táviratban közölte: elege van abból, hogy a világ megmentőjeként és „buta” pénzforrásként tekintsenek rá. Sokan úgy gondolták, Kína csak viccel, végtére is, hogyan engedhetné meg magának, hogy legnagyobb export partnere alámerüljön? Azonkívül Kína egyébként is csak szállítói hiteleket nyújt, nem igaz? (Szállítói hitel: amikor egy cég saját ügyfeleinek nyújt hitel, hogy azok megvehessék a cég termékeit.) Mint kiderült, tényleg nem igaz, emellett Kína nem gondolja, hogy Európa halálos kimenetelű válságban szenvedne, akármennyire is szeretnék ezt vele elhitetni. Európa már könyörgőre fogta a hangnemet, az EFSF vezér Klaus Regling-en keresztül bejelentve, hogy jüan-címletű kötvények kibocsátására is hajlandó. Kínát ez nem nagyon hatotta meg.

Az AFP jelentése szerint „a kínai állami média vasárnap, miközben, Hu Jintao elnök éppen a térségbe, többek között a G20-as csúcsra igyekezett, arra figyelmeztetett, hogy az ország nem lesz Európa „megmentője”. A kínai elnök látogatása bizakodóvá tette az európai vezetőket, abban reménykedve, hogy a készpénzben gazdag Kína talán felajánl egy nagyobb összeget a mentőalapba, de a hivatalos kínai Xinhua hírügynökség egyértelműsítette a választ:

„Kína éppúgy nem vállalhatja Európa megmentőjének szerepét, minthogy nem nyújthat megoldást az európai bajokra. Egyértelmű, hogy Európa országainak maguknak kell megoldani saját pénzügyi problémáikat,” állt

A MarketWatch szerint Olaszországra a biztos csőd vár

Olaszország csődben van, a piacok már beárazták ezt. Egyedüli kérdés, hogy mikor fog nyilvánvalóvá válni – írja Matthew Lynn, a londoni Strategy Economics vezérigazgatója a MarketWatchban. Véleménye szerint miután Silvio Berlusconi ennyi botrányt túlélt, egy esetleges csődhelyzet csak egy kis visszalépés lesz a politikai kerrierjében.

Az európai tőzsdeindexek a harmadik napja folyamatosan zuhannak, ahogy a német és az olasz kötvényhozamok közötti rés eurótörténeti csúcsra emelkedett, a tíz éves olasz kötvényhozam meghaladta a 7%-ot. Európa legnagyobb bankja, a HSBC Holdings részvényeinek árfolyama 5,7%-ot esett, a Dexia 11%-os vesztett értékéből. A Stoxx Europe 600 index 2,3%-os mínuszban állt a kora délutáni órákban. “Az olasz adósság nagyon nagy gond. A politikai vezetőváltás jó hírei ellenére a probléma egyre mélyebb” – mondta Yves Maillot, a Robeco Gestions befektetési vezetője a Bloombergnek.

Lynn továbbá leírja, hogy Olaszország jelenleg három komoly problémával küzd. Noha a kormányzati adósságráta relatív stabil maradt az elmúlt tíz évben, minden más adósságteher-típus robbanásszerűen megemelkedett. A vállalati adósságráta a GDP 96%-áról 128%-ra nőtt 2000 és 2010 között, a lakossági eladósodottság pedig 30%-ról 53%-ra emelkedett ugyanezen időszak alatt. Az eurózóna csatlakozástól számítva a teljes külső adósságráta a GDP 252%-ától 310%-ra nőtt.

Az olasz gazdaság

Tíz év megszorítás jöhet?

Az elemzők szerint egyelőre nem vár szétesés az euróövezetre, ám ennek komoly ára lesz. Előrejelzésük 2012-re stagnálást jósol az övezet egészére. Az egyik legnagyobb citybeli gazdasági kutatócég, a Centre for Economics and Business Research (CEBR) vasárnap ismertetett előrejelzésében – alapeseti forgatókönyvként – azt valószínűsítette, hogy az euróövezet “a legközelebbi jövőben” nem bomlik fel, mivel a potenciális következmények ismeretében Görögország és a többi tagállam “nem meri” vállalni a felelősséget a valutaunió szétesése után rövid távon várható komoly gazdasági “szenvedésért”.

A CEBR londoni elemzői közölték, hogy becslésük szerint az euróövezet azonnali felbomlása esetén már jövőre legalább 2 százalékkal visszaesne a valutauniós térség GDP-értéke, szemben a cég jelenleg érvényes központi előrejelzésével, amely 2012-re stagnálást jósol az euróövezet egészére. A ház szerint ha az euróövezetet mostani formájában fenn akarják tartani, annak egyik ára tízévnyi folyamatos megszorítás lenne. Ha a valutaunió felbomlik, az azonnali, fájdalmas gazdasági következmények “sokkal intenzívebben” érződnének, ám a CEBR londoni szakértőinek becslése szerint hozzávetőleg 30 hónap után a térség növekedése már gyorsabb lenne, mintha az euróövezet jelenlegi összetételében fennmaradna. euro

Elhagyni az eurót?

Más nagy londoni elemzőházak szerint is legalább egy évtizednyi megszorítás árán lehetne egyben tartani a valutauniót.

Valóban egyetlen szuper-társaság irányítja a globális gazdaságot?

A Zürichi Egyetem által végzett kutatás „bebizonyította”, hogy egy bizonyos cégekből, főleg bankokból álló csoport óriási hatalommal rendelkezik a világ gazdasága felett. A tanulmány a világ 43 060 transznacionális vállalatát és az azok közötti tulajdonosi hálózatot vizsgálta. Ennek alapján felállították a globális gazdaság magját alkotó 1318 vállalatot feltüntető „térképet”.

1318 transznacionális társaság alkotja a globális gazdaság magját - a vonalak az egyes társaságok között a tulajdonrész meglétét jelzik

A kutatás megállapította, hogy a csoporton belül 147 vállalat egy szuper-egységet alkot, ami a csoport vagyonának 40%-a felett rendelkezik. Valamennyien tulajdonosai egymás cégei egy részének vagy teljes egészének. Ezek közül a legtöbb bank, a legnagyobb 20 között a Barclays és a Goldman Sachs is szerepel. A szoros kapcsolat ugyanakkor azt jelenti, hogy ez a hálózat rendkívül sérülékeny is egyben.

„Tulajdonképpen a cégek kevesebb, mint 1%-a irányítja az egész hálózat 40%-át,” mondja James Glattfelder, a zürichi Svájci Állami Intézet komplex rendszerelméleti kutatója, a PLoS One folyóiratban hamarosan megjelenő tanulmány társszerzője.

A tanulmányban leírt egyes feltételezéseket kritika is érte, például, hogy a tulajdonrészt a csoport feletti hatalommal, irányítással teszi egyenlővé. A svájci kutatóknak azonban nincs miről vitatkozni, ők csupán a természetben megtalálható rendszerek modellezésére

Tízmillió forintos bírságot kapott az Erste Bank

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete azért szabott ki bírságot, mert a hitelintézet a végtörlesztési űrlapjában “tévesen” tüntette fel, hogy az ügyfeleknek “az igény bejelentésére december 30-ig egyszer van lehetőségük.”

A felügyelet megtiltotta a kifogásolt szövegrész alkalmazását, amely álláspontja szerint súlyosan sérti a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvényt. Az Erste Banknak tájékoztatnia kell a fogyasztókat, akik már adtak be kérelmet, hogy végtörlesztési igényüket 2011. december 30-ig akár többször is benyújthatják, és ennek teljesítését november 5-ig igazolnia kell a felügyelet felé.

A közlemény szerint a hitelintézethez 2011. október 8-ig 2.432 darab, az ügyfelek által aláírt végtörlesztési igénybejelentés érkezett be. A PSZÁF azután indított fogyasztóvédelmi hatósági vizsgálatot az Erste banknál, hogy október 4-én próbavásárlást végzett a hitelintézetnél.

Korábban a felügyelet több banknál is végzett próbavásárlást, illetve hatósági vizsgálatot a végtörlesztéssel kapcsolatban. A Volksbankot 50 millió forintra bírságolta, mert annak űrlapjában az szerepelt, hogy ha az Alkotmánybíróság a fix árfolyamú végtörlesztésről szóló jogszabályt visszamenőlegesen megsemmisíti, a fogyasztó vállalja, hogy a fix és a piaci árfolyam közti különbözet összegét haladéktalanul megfizeti a banknak.

Az OTP végtörlesztésnél alkalmazott űrlapját is tanulmányozza a felügyelet. A hitelintézet arról nyilatkoztatja az ügyfeleket, hogy a kérelmezett részleges vagy teljes

A jótékonyság is hozhat pénzt: befektetés mikrobiztosításba

Így AIDS-es betegek is köthetnek életbiztosítást, a karitatív portfóliók pedig a tőzsdeindexek esése mellett is stabilak maradtak. Esélyt jelent az életre? A napi alig néhány dollárból élő, fejlődő országbeli lakosok pénzügyi szolgáltatásokhoz gyakran csak a szegények bankja típusú intézményeknél juthatnak. A mikrohitel mellett azonban más pénzügyi szolgáltatásokra is szüksége lehet a világ szegény rétegének. A biztosítás például a veszélyeztetett réteg számára sokáig szinte teljesen elérhetetlen volt. A filantróp természetű befektetők megcélozták a hiányosan kiszolgált piacszegmenst: az üzlet pedig a világjobbítás mellett jelentős hasznot hozott számukra.

Az egyik legismertebb jótékonysági kockázati tőke-társaság a LeapFrog Investment, amely három biztosítási csomaggal próbál segíteni az afrikai és ázsiai, alacsony életszínvonalon élő ügyfeleinek – írja a The Economist egyik cikkében.

“Visszahozni valakit az életbe” – lehetne a mottója a LeapFrog Investment tevékenységének Jim Roth, a társaság társalapítója szerint.

Két évvel ezelőtt a társaság 6,7 milliárd dolláros részesedést szerzett az AllLife dél-afrikai vállalatban, amely életbiztosítást kínál AIDS-es, illetve HIV vírussal fertőzött emberek számára. Egyedüli feltételként azt szabták meg, hogy az ügyfelek meghatározott időközönként vérvizsgálatnak vessék alá magukat, amellyel bizonyítják a gyógyszerek rendszeres szedését.

„Ez olyan személyek számára is fedezetet jelenthet, akik más biztosítási formától elesnek. Ezáltal

Végtörlesztés: ilyen trükköket vetnek be a bankok

Egyre többen panaszkodnak arra, hogy már az ügyintézés első lépcsőfokánál elakadnak.

Ide a pénzt!

Kiterjesztenék a végtörlesztés lehetőségét azokra is, akik devizában törlesztik a hitelüket – ezt Rogán Antal nyilatkozta a TV2-nek. Az országgyűlés gazdasági bizottságának elnöke azt ígérte, hogy megvizsgálják, kinek jelent kockázatot az árfolyamingadozás.

Közben egyre több ügyfél panaszkodik a bankokra. Többek szerint nehezítik a végtörlesztést – hangzott el a Duna Híradóban. Például azzal, hogy sokszor nem veszik fel a telefont, vagy ha igen, akkor is csak felületes információt adnak.

A napokban több internetes fórum is létrejött, ahol a devizahitelesek megoszthatják egymással problémáikat, a bankokkal szembeni rossz tapasztalataikat.

Nagyon sokan arra panaszkodnak, hogy rendre elutasítják végtörlesztési igényüket. Mások azt mondják, hogy nem tudják svájci frank alapú hitelüket forint alapúra váltani.

Doubravszky György, a Hiteltársulás alapítója a Híradónak elmondta: a devizahitelek forintra való átváltására hozta létre a közösséget. A civil szervezet célja, hogy összegyűjtsék a devizahitelesek igényeit és egységesen lépjenek fel a bankokkal szemben. Az alapító szerint, ha egy elég nagy csapat jön össze, elég nagy hitelkerettel, akkor még a nagy bankok is tárgyalóasztalhoz fognak velük ülni.

A társulásnak már 150 tagja van,

Pénzpiaci pillanatkép

Tudjuk, hogy a jelenlegi hitelre épült gazdasági rendszert eleve bukásra programozták, de vajon a globális pénzpiacok lassan követhetetlen hirtelenséggel történő mozgása mit jelent a közeljövőre nézve? Összeomlást? Lassulást? Egy biztos, a befektetők szédítő sebességgel mentik ki pénzüket a tőzsdékről és óriási fogadásokat tesznek az S&P október körüli zuhanására. Az európai adósságválság teszi a dolgát és szinte mindenhol a világon furcsa pénzügyi tranzakciók folynak. Mit jelent mindez? Reméljük, még nem tartunk a teljes összeomlásnál, de emlékezzünk, hogy a történelemben eddig minden tőzsdekrach ősszel következett be.

Íme, 21 pénzpiaci esemény, amire érdemes odafigyelni:

1. Hihetetlen mennyiségű fogadás történik az S&P 500 zuhanására a napokban. A CNN szerint a múlt hónapban történt a legtöbb ilyen fogadás az elmúlt egyéves időszakban, és ez semmi ahhoz képest, amit októberre várnak a befektetők. Amennyiben tényleg tőzsdei összeomlás lesz október során valaki nagyon sok pénzt fog keresni.

2. A befektetők óriási mennyiségű pénzt vonnak ki a tőzsdékről. Vajon tudnak valamit, amit mi nem? A Financial Post a következőket írja:

Április óta a befektetők több pénzt vontak ki az USA tőkealapjaiból, mint a Lehman Brothers bukását követő öt hónap során, 2100 milliárd dollárral tetézve Amerika pénzügyi gondjait.

Ki a tíz legjobban fizetett államfő?

Angela Merkel csak a kilencedik a rangsorban, a nemrég kimentett Írország vezetője két helyezéssel előzi meg a német kancellárt. Barack Obama is csak a negyedik a Business Insider jövedelmi toplistáján.

2010-ben, dollárban kifejezve ekkora jövedelemben részesültek a világ legjobban fizetett politikai vezetői:

1. Lee Hsien Loong (Szingapúr): 2 183 516

2. Donald Tsang (Hong Kong): 513 245

3. Raila Odinga (Kenya): 427 886

4. Barack Obama (USA): 400 000

5. Nicolas Sarkozy (Franciaország): 302 435

6. Stephen Harper (Kanada): 296 400

7. Mary McAleese (Írország): 287 900

8. Julia Gillard (Ausztrália): 286 752

9. Angela Merkel (Németország): 283 608

10. Yoshihiko Noda (Japán): 273 676

John Maynard Keynes: A foglalkoztatás, a kamat és a pénz általános elmélete (1936)

Helyénvaló megemlékezni egy különös, méltatlanul félvállról kezelt prófétáról, Silvio Gesellről (1862-1930), akinek a munkáiban mélyreható felismerések villannak fel, és aki kis híján lehatolt a dolog lényegéhez. Tisztelői a háborút követő években valósággal bombáztak engem könyvei példányaival; minthogy azonban érvelésében voltak bizonyos kézzelfogható hibák, egyáltalán nem ismertem fel érdemét. Amint ez nemegyszer megesik a nem teljesen végigelemzett intuitív meglátásokkal. Csak akkor vált nyilvánvalóvá előttem a jelentőségük, amikor a magam útján már én is eljutottam saját következtetéseimhez. Addig azonban, hasonlóan a többi akadémikus közgazdászhoz, magam is csak egy kificamodott agyú ember gondolatainak tartottam Silvio Gesell mélyenszántó és eredeti következtetéseit. Minthogy olvasóimnak valószínűleg csak kis része ismeri jól Gesell jelentőségét, kissé aránytalan terjedelemben fogom ismertetni elméletét.

John Maynard Keynes

Gesell sikerekben gazdag német [A luxemburgi határ közelében született, német atya és francia anya fiaként.] kereskedő volt Buenos Airesben, akit a nyolcvanas évek vége Argentínájának különösen heves gazdasági válsága ösztönzött pénzügyi problémák tanulmányozására. Első munkája Reformation im Münzwesen als Brücke zum sozialen Staat címen jelent meg Buenos Airesben, 1891-ben. A pénzről kialakított alapeszméit ugyanebben az évben tették közzé Buenos Airesben, Nervus rerum címmel; ezt azután számos könyv és pamflet követte, míg aztán 1906-ban nyugalomba