Eloszlás

Egy valószínűségi változó eloszlása megmutatja, hogy a változó milyen valószínűséggel veszi fel az egyes értékeit, illetve milyen valószínűséggel esik az értéke egyes intervallumokba.Diszkrét valószínűségi változó esetében gyakrabban használjuk az eloszlást, folytonos valószínűségi változó esetében pedig a sűrűségfüggvényt.

Egy teljes eseményrendszer valószínűségeinek sorozatát valószínűségeloszlásnak, vagy röviden eloszlásnak nevezzük. Minden megszámlálható, nem negatív p1, p2, … , pn számsorozat, amelyre Spn=1 valószínűségeloszlásnak tekinthető.

Egy esemény bekövetkezésének vagy be nem következésének mértékbeli megadása. A klasszikus valószínűségelméletben ez a két eset az eseményteret két részre osztja: vagy bekövetkezik az esemény, vagy nem következik be. A két esemény közül csak az egyik állhat fenn. Mindkét eseményhez rendelhetünk egy számot: legyen ez a szám 1, ha bekövetkezik az esemény, valamint 0 ha nem következik be. Ebből az következik, hogy a valószínűség, mint mérték 0 és 1 közötti szám. Ha a valószínűség nulla, akkor a lehetetlen eseménnyel állunk szemben, ha egy, akkor a biztos eseménnyel. A köztes esetek úgy jönnek létre, hogy többször ismételünk meg egy kísérletet, így vegyesen fordulnak elő a bekövetkező (1), valamint a be nem következő (0) események. Tehát, ha egy esemény bekövetkezésének, illetve be nem következésének arányát szeretnék mérni, akkor többször meg kell vizsgálnunk, ezt az eseményt. A nullák és az egyek összessége fogja adni az eseményteret, az esemény bekövetkezésének valószínűségét pedig az esemnytérben lévő egyesek részesedése adja meg. Azaz elosztjuk az 1 kimenetelű események számát a 0 és 1 kimenetelű események, vagyis az összes esemény számával. [statisztikus.hu]

Önnek mi a véleménye?