Bizományos

A bizományosi ügylettípus a XII. században, az olasz városállamok­ban fellendülő gazdasági forgalom, tengeri kereskedés hatására alakul ki. Az áru tulajdonosa feljogosította a hajóskapitányt arra, hogy a szállítmányt a tengerentúli kikötőkben értékesítse, majd a megbízó számára más árut vásároljon.

A bizomány gazdasági funkcióját ma is az képezi, hogy az áru tényleges vagy későbbi tulajdonosa helyett valaki más köt ügyletet. Ez az aktív szereplő a saját nevében – tehát nem képviselőként – hozza létre a szerződést, és tevékenységéért ellenértéket kap.

A bizomány fogalma és jogi szabályozása

A bizományi szerződés alapján az egyik szerződő fél ellenérték fejében köteles a másik szerződő fél javára, de a saját nevében szerződést kötni harmadik személlyel (Ptk. 507. §).

A bizományos az ügyletet a saját nevében hozza létre. A bizomá­nyos által kötött szerződésben tehát maga a bizományos szerepel félként.

A bizományi ügylet a magyar kereskedelmi jogban először 1840. évi XVI. törvényben került szabályozásra.

Az 1875. évi kereskedelmi törvény (Kt.) rendszerében a bizomány, mint kereskedelmi ügylet szerepelt. A Kt. 368. §-a szerint: „A kereske­delmi ügylet megkötése bizománynak tekintetik, ha azt valaki megbí­zásból saját nevében, de más (a megbízó) részére eszközli. Ki az ügyletek ily megkötésével iparszerűen foglalkozik, az bizományosnak tekintendő.”

Az 1960-as évek második felében,

• előbb a külkereskedelmi forgalomban,
• később a belföldi gazdasági kapcsolatokban is – ismét elis­mertté és jogilag szabályozottá vált a bizomány.

Az 1970-es évek végén jogi szabályozást kapott a bérleti szerződés megkötésére vonatkozó bizomány: a fizetővendég-szolgálati szerző­dés.

Az 1990-es években az értékpapír-bizomány és a tőzsdei ügy­letekkel kapcsolatos bizományi tevékenységek szabályozása történik meg.

A bizomány elhatárolása más jogviszonyoktól

• A megbízási szerződés nem feltétlenül irányul szerződéskötésre. A megbízott mindig a megbízó nevében jár el. A harmadik személlyel létrehozott szerződés alanyává a megbí­zó (és nem a megbízott) válik, a jogok és kötelezettségek a megkötött ügylet alapján közvetlenül a megbízót illetik. A bizományos feladata a szerződés megkötése. A bizományos az általa a harmadik személlyel megkötött ügyletben szerződő fél, tehát a jogoknak és kötelezettségek­nek közvetlenül ő az alanya.
• A kereskedelmi képviselő a felek között közvetítésre vállalko­zik, de nem köti meg az ügyletet. Tehát nemcsak hogy nem szerződő fél (mint a bizományos), de még csak nem is ír alá a megbízó nevében (mint a képviselő). A szerződéskötés az érdekelt feladata.
• A bizomány különbözik a láncolatosan egybekapcsolódó ügy­letektől is. A láncolatos ügyletek egymástól függetlenek és azonos típusúak (mindkettő adásvétel).

A bizományosi konstrukcióban két különböző szerződés jön létre: a bizományos a megbízóval bizományi, míg a harmadik személlyel adásvételi szerződést köt. A bizományosa másik szerződést a megbí­zó javára köti A bizományi szerződés alapján nem csupán adásvételi, hanem más szerződés megkötésére is sor kerülhet. A láncolatosan egymásba kapcsolódó szerződések útján történő termékforgalmazásban mindig adásvételi ill. szállítási szerződéseket kötnek.

A bizomány alanyai

A bizományi szerződés létrehozásának stádiumában kétpólusú, teljesítése során hárompólusúvá fejlődik a jogviszony.

A bizományi szerződést két személy: a megbízó és a bizományos hozza létre. Megbízói és bizományosi pozícióban is bárki, bármilyen jogalany szerepelhet.

A bizományos sze­mélyében a két jogviszony találkozik, mert

1. a bizományi szerződésben a bizományos a cselekvő kötelezett­séget (facere szolgáltatást) vállaló fél,
2. a létrehozott másik szerződésben a bizományos olyan szolgál­tatást vállal, mely valójában nem őt terheli (vételár fizetése, dolog szolgáltatása, bérlemény biztosítása, eredmény előállítá­sa stb.).

A bizományos személye által összekapcsolódó két jogviszony há­rompólusú szerkezetet hoz létre, melyben a harmadik jogalanyt a bi­zományossal szerződő félként jelöljük.

A megbízó és a bizományossal szerződő harmadik személy nem áll jogviszonyban. A másodlagos jogviszonyban az alapjogviszony jogo­sultja (megbízó) csak engedmény, illetve tartozásátvállalás útján sze­repelhet.

A jogviszony tárgya

• A bizományi szerződés közvetlen tárgya olyan magatartás, mely egy másik szerződés létrehozására irányul. A szerződésbe bele kell foglalnia a megbízó által előírt feltételeket.
• A bizományi szerződés közvetett tárgya bármilyen dolog lehet.

A bizományi szerződés tárgya is csak forgalomképes dolog lehet.

A szerződés tartalma

A megbízó jogállása

a) A megbízó jogai

aa) a szolgáltatás meghatározása a megkötendő másodlagos szerződés tekintetében. Ezért a megbízó jogosult meghatározni

• a bizományos által kötendő szerződés típusát.
• a megkötendő ügylet közvetett tárgyát.
• a limitárat. (Azt a legmagasabb összeget, melyet még szabad a bizományosnak kifizetnie, illetve azt a legalacsonyabb ellen­értéket, melyet a megbízó terméke, szolgáltatása ellenértéke­ként a bizományos jogosult elfogadni.)
• a szerződés egyéb feltételeit (teljesítés helye, ideje, módja, részletteljesítési lehetőségek, biztosítékok stb.).

ab) jogosult arra, hogy a bizományostól információt, tájékoztatást igényeljen

ac) A megbízó a bizományostól a teljesítést követően igényelheti:

• vételi bizomány esetén a vétel tárgyának kiadását,
• eladási vagy egyéb pénzszolgáltatással járó ügylet esetén a bizományoshoz befolyó összegek kifizetését.

ad) A bizományos hitelezőinek igényérvényesítésével szemben vé­dett a megbízó vagyona, így

• a szerződő féllel szembeni megbízói követelések,
• a megbízó javára megvásárolt dolgok (vételi bizomány), a bizományoshoz befolyt, megbízót megillető és elkülönítve kezelt pénzösszegek.

ae) jogosult visszautasítani a teljesítést.

b) A megbízó kötelezettségei

A megbízó köteles a bizományos javára bizományi díjat fizetni és meg kell térítenie a díjban nem kalkulált szükséges és hasznos költsé­geket is.

A bizományi díj maga is két tételt tartalmaz:

• a bizományosi tevékenység, tehát a gondos és szakszerű eljá­rás ellenértékét,
• és a bizomány ellátásával rendszerint együtt járó költsége­ket, kivéve az áru fuvarozásával összefüggő kiadásokat.

A bizományi díj akkor jár, ha a megbízás tárgyát képező szerződés megkötésre került és az teljesedésbe ment. A díj kifizetésének feltétele a másodlagos szerződés tel­jesítése.

A díjban szereplő költségtényezőket a bizományos akkor is igényel­heti, ha a szerződés ugyan nem ment teljesedésbe, de ennek oka a megbízó érdekkörében található. Megilletik a bizományost a díjban egyébként benne foglalt és igazoltan felmerült költségei

A bizományos a bizományi díjra önszerződés esetén is jogosult, tehát akkor is, ha önmaga teljesíti a szerződést A bizományi díj a teljesítéssel válik esedékessé.

A bizományos jogállása

a) A bizományos jogai

aa) A bizományos elsődleges jogosultsága a bizományi díjhoz, il­letve a költségek megtérítéséhez fűződik. A bizományi ügylet tipikusan visszterhes szerződés.

ab) A bizományos jogosult arra, hogy a harmadik személlyel meg­kötendő szerződés helyett maga létesítsen közvetlen jogviszonyt a megbízóval. Ez az önszerződés joga.

A bizományos létrehoz egy olyan szerződést, amelyben az alapügylet alanyai szerepelnek a járulékos szerződés alanyaiként is. Az eladásra vonatkozó megbízás esetén vevőként a bizományos jelentkezik, és ő köti meg a szerződést – immár a meg­bízóval, de a megbízó által megszabott feltételeknek megfelelő módon.

ac) díjkövetelése és költségei biztosítására zálogjog illeti meg a megbízó azon vagyontárgyain és értékein, melyek a bizományi szerződés teljesítése kapcsán jutottak birtokába.

b) A bizományos kötelességei

ba) köteles a megbízó előírásait figyelembe véve a harmadik személlyel a szerződést létrehozni.

bb) A limitárra vonatkozó kikötéseket be kell tartani.

Eladási bi­zomány esetén, ha a bizományos a limit ár alatt ad el, köteles az árkülönbözetet a megbízónak megtéríteni.

Mentesül ha bizonyítja, hogy

• a szerződést a megállapított áron megkötni nem lehetett (objektív körülmények miatt) és
• az eladással a megbízót kártól óvta meg (pl. romlandó áruk esetén), végül
• a megbízót időben értesíteni nem tudta (ugyancsak objektív okok miatt).

Vételi bizomány esetén, ha a bizományos a limitárnál drágábban vásárol, mindig köteles az értékkülönbözetet megtéríteni. A megbízó a bizo­mányos által megkötött szerződést visszautasíthatja. A  bizományos általa harmadik személlyel megkötött szerző­désből eredő kötelezettségeket magának a bizományosnak kell telje­sítenie, vagy neki kell viselnie a szerződésszegés jogkövetkezményeit. A visszautasítás joga a megbízót minden olyan esetben megilleti, amikor a bizományos lényeges kérdésekben eltér a bizományi szerző­désben meghatározott ügyletkötési feltételektől.

bc) A bizományos köteles a megbízóval a bizományi szerződés megkötésétől kezdődően együttműködni, és a megbízótól kapott uta­sításokat, instrukciókat figyelembe venni ügyletkötése során. Az együttműködési kötelezettség kiterjed a másodlagos szerződés szakszerű előkészítésére, a szerződéskötés alaki és anyagi szabályai­nak betartására, a megbízót illető vagyontárgyak szakszerű és bizton­ságos őrzésére és kezelésére is. A gyakorlat a kö­telezettség körébe vonja a megfelelő partnerválasztást, a fizetőké­pesség vizsgálatát, a fizetési biztosítékok előírását és a megfelelő jogorvoslat kikötését is.

Nem köteles a bizományos vagyonbiztosítási szerződéseket kötni.

bd) A kötelezettsége az is, hogy a szerződésszerű teljesítésről gondoskodjék, mivel a harmadik személlyel kötött szer­ződés őt kötelezi, illetve jogosítja.

be) A bizományost elszámolási kötelezettség terheli.

A bizományra mögöttes jogterületként a megbízási szerződés szabályai vonatkoznak [Ptk. 513. § (2) bekezdés]..

Felelősség

a) A bizományosra az együttműködési kötelezettségek betartásáért, a partner kiválasztása, a szerződés gondos megkötése terén az álta­lános polgári jogi felelősségi szabályok vonatkoznak.

b) Más a jogi helyzet a vele szerződő harmadik személy szerző­désszerű teljesítése terén. A törvény rendelkezései [Ptk. 509. § (2) bekezdés] szerint „a bizományos a megbízónak felelősséggel tartozik mindazoknak a kö­telezettségeknek a teljesítéséért, melyek a vele szerződő felet a szer­ződés folytán terhelik. A bizományos e mögöttes felelősségét nevezzük „del credere” felelősségnek.

A del credere felelősség mibenlétéről megoszlanak az álláspontok.

• A legszigorúbb nézet szerint a del credere kötelezettség dogmatikai értelemben nem felelősségi alakzat. Ez valójában helytállási kötelezettség csakúgy, mint a kezes teljesítési kötelezettsége. A bizományos del credere kötelezett­sége teljes mértékben független a vele szerződő fél magatar­tásának minősítésétől – lényegében objektív jogkövetkezmény­nek tekinthető.
• Van olyan nézet, mely a közreműködőként való felelősség szabályait hívja se­gítségül. A bizományossal szerződő felet – analógia útján – a bizományos közreműködőjének tekinti. Eszerint a bizományos mentesülne, ha a vele szerződő fél is kimenthetné magát.

A Ptk. indokolása inkább a szigorúbb értelmezést erősíti „A bizományosnak úgy kell a szerződést megkötnie, úgy kell a szerződő felet megválasztania, hogy a megbízó jogos ér­dekeit teljesen kielégítse.”

A jogviszony keletkezése és szegszűnése

Keletkezés

A bizományi szerződés a felek kétoldalú akaratnyilatkozata alapján jön létre.

A szerződés szóban és írásban egyaránt létrehozható. A Ptk. 474. § (3) : a megbízási szerző­dés alakszerűségének igazodnia kell a megkötendő szerződés alaksze­rűségeire vonatkozó előírásokhoz

Megszűnés

• A másodlagos szerződés tel­jesítésével és az ezt követő elszámolással, mint a bizományi szerző­dés teljesítésével szűnik meg.
• Megszüntetheti a szerződést a felek felmondása is. A felmondási jog korlátozására, vagy kizárására vonatkozó kikötés semmis (részle­ges érvénytelenség). A felmondási jog csak a másodlagos szerződésnek a bizományos által történő megköté­se előtt van lehetősége. A megbízó azonnali hatályú felmondásra is jogosult, míg a bizo­mányosnak 15 napos felmondási időt kell betartania.
• A felek szerződése egyebekben a megbízásra vonatkozó szabá­lyok szerint szűnhet meg (pl. a felek halála esetén). Érvényesül a bi­zományos terhére az a szabály. hogy a szerződés megszűnése után is köteles a megbízói érdekek védelmében a halaszthatatlan intézkedések megtételére, amíg a megbízó nem képes intézkedni.