Balatoni korona elnevezéssel helyi pénzt bocsátanak ki január 1-jétől Veszprémben és térségében – mondta Porga Gyula (Fidesz-KDNP), Veszprém polgármestere. Közlése szerint a hatféle címletű bankjegy Vagyóczky Károlynak, a Magyar Nemzeti Bank művészeti tervezőjének a munkája (ő tervezte valamennyi forgalomban lévő papírpénzünket), s az egyes bankjegyeken Veszprém és környéke nevezetességei, illetőleg történelmi személyiségei láthatók majd.
Balatoni Korona
Elmondta: csatlakozott a kezdeményezéshez Balatonalmádi, Balatonfüred és Várpalota, valamint három környékbeli község, Nemesvámos, Litér és Tihany.
Leitold László, a veszprémi székhelyű Kinizsi Bank vezérigazgató-helyettese elmondta: több millió forint értékű kibocsátást terveznek januártól a helyi pénzből. Hozzátette: ehhez az alaptőkét az érdekelt települések önkormányzatai teremtik meg, illetőleg a bank is jelentősebb összeggel száll be az alapításba.
Hangsúlyozta, hogy a pénzkibocsátás monopóliuma Magyarországon a Magyar Nemzeti Banké, tehát hivatalosan a helyi pénz valójában “készpénzt helyettesítő utalvány”. A kiadott helyi pénz forintfedezetének meg kell lennie egy bankban elhelyezve, hogy az bármikor forintra átváltható lehessen egy az egyben – mondta a banki szakember.
Korábban elmondta: a helyi pénz fő funkciója az, hogy adott településen vagy kistérségben plusz forrást, likviditást biztosítson a pénzforgalomban résztvevők számára. A sikeres kibocsátáshoz, forgalomba hozáshoz kellő számú céget, önkormányzatot kell találni, s szintén kellő számú vállalkozást ahhoz, amely ezt fizetőeszközként elfogadja – mondta a pénzügyi szakember.
Vagyóczky Károly ismertetése szerint a 10.000 balatoni koronás pénzen például Szent István király feleségének, Gizellának a portréja, illetve a veszprémi vár látképe látható. A 20.000-es I. András királyt (Tihanyban temették el) és a tihanyi apátságot ábrázolja. Az 1000 koronáson Horváth Balázs veszprémi rendszerváltó politikusnak, az Antall-kormány belügyminiszterének portréja lesz, valamint 1956-os mártír Brusznyai Árpád emlékére állított veszprémi szobor.
Az 5000 koronás Balatonalmádiról szól majd: Óvári Ferenc írónak, egykori felsőházi tagnak, a Balatoni Szövetség megalapítójának portréját és a vörösberényi erődtemplom fotóját tették. Várpalotát idézi a 2000 koronás Thury György egykori palotai várkapitány portréjával és a Thury-várral. Balatonfüredre utal az 500-as helyi pénzen Jókai Mór arcképe és a szívkórház előtti Kossuth-kút.
Baráth Gellért, a nyomdai előkészítést végző budapesti Jura Trade Kft. képviselője ismertette a balatoni korona rejtett biztonsági jellemzőit. Vízjeles papírra készül, UV-pelyhek lesznek a papírban, azon pedig dombornyomás is felfedezhető lesz, s több láthatatlan jelet helyeznek el, amelyek csak UV-fényben “jönnek elő”. A bankjegyek különböző színben készülnek.
Forrás: hirado.hu
Tisztelt ECONOM.HU
Szóljanak már, legyenek kedvesek a az ötletgazdának, hogy marha kínos egy pénzre “kibocsájtás”-t írni.
http://www.szabadfold.hu/kultura/elbocsajt_vagy_elbocsat
Grétsy László állásfoglalása kétségkívül mérvadó.
Szánalom. Aszongya:
“Hangsúlyozta, hogy a pénzkibocsátás monopóliuma Magyarországon a Magyar Nemzeti Banké, tehát hivatalosan a helyi pénz valójában “készpénzt helyettesítő utalvány”. A kiadott helyi pénz forintfedezetének meg kell lennie egy bankban elhelyezve, hogy az bármikor forintra átváltható lehessen egy az egyben – mondta a banki szakember.”
Lejjebb meg ezt:
“A helyi pénz fő funkciója az, hogy adott településen vagy kistérségben plusz forrást, likviditást biztosítson a pénzforgalomban résztvevők számára.”
Hogyan biztosít plusz likviditást az, aminek az 1:1-es forintfedezetét le kell tenni egy bankban? Nem egyszerűbb lenne akkor azt a forintot használni?
Pénzügyi analfabéták megörülnek az alkalomnak, hogy jó drágán papírkákat nyomtassanak, és a laikus közönségnek lökik ezt a hülye szöveget a “helyi pénzről”. Ami csak a pénzfunkcióknak nem tesz eleget, mivel nem fogadja el senki.
De a felső idézet már nagy fejlődés, mert eddig helyi pénzzel kapcsolatban csak azt a baromságot lehetett olvasni, hogy “nincsen pénzünk, teremtünk pénzt”. Ajánlott irodalom: Bevezetés a monetáris makroökonómiába. A pénz meg a jövedelem/vagyon, az kettő. A pénzkereslet nem az, hogy “de szeretnék pénzt”, hanem vagyontartási preferencia. Ahol nincs vagyon, ott hiába nyomtatnak fecniket.
Bizony az 1:1 fedezet miatt nem tudja “SAJNOS!” ellátni a szabadpénz feladatát, viszont nem egyszerűbb azt használni, mert minnél nagyobb szeletet “kötünk le” vágunk ki egy olyan pénzből ami a külföldi, vagy távoli gazdaságokat segítheti, és átcsoportosítjuk úgy, hogy helyi gyártó érdekeit szolgálja (tehát nem tudsz belőle szlovák tejet venni) úgy a térség fejlődésnek indul. Továbbá a lekötött forint a bank álltal kihitelezhető, és ha így nézzük akkor a helyi pénz mégiscsak plusz likviditást teremt, több fizetőeszköz kerül a forgalomba, olyan időszakban amikor a “befektetők” megvonják a bazilmat és nem fektetnek pl. Magyarországba, pénzt vonnak ki a rendszerből stb. A “nemzeti bank” pedig semmit sem tesz ellene természetesen.Ha közgazdásznak tanítottak, akkor nehéz a gondolkodásod átformálni hisz az ő érdekeik szerint vagy tanítva 🙂 Védheted is ezt a rendszert, de sajnos a történelem és a jelenlegi helyzet sem szól életrevalósága mellett (azaz a tudományod, “okos” okfejtésed mellett).Ez nem a te hibád, csak követed amivel félrevezetnek. Beteg, torz, félrevezető, pusztító és még sorolhatnánk.
Nincs pénzünk teremtünk pénzt…Most nem ezt csinálja az EU, nem így pumpál a gazdaságba pénzt? Dehogynem! csak a bankokon keresztül hitel formájában. Miért nem adja rögtön a gazdaságnak (pályázat miegymás), miért kell megjáratni a bankoknál, miért kell hogy kamat kerüljön rá???? Nehogy azt hidd hogy amit 1% hitelre kapnak a bankok, azt azon is adják ki !