Árpolitika

A vállalati gazdálkodás legfontosabb kategóriája az ár. A tényleges ár a piacon alakul ki és azt fejezi ki, hogy a vevő mennyit ismer el azokból a ráfordításokból, amelyek a termékre a piacra lépésig rakódtak. A vállalatnak a gazdálkodás külső és belső feltételeit mérlegelve kell árpolitikáját kialakítani (kínált termék árának megállapítása, piaci árváltozásokra való reagálás).

Árpolitikai célok

1.    Túlélés (olcsóbban adja a terméket a szokásosnál, célja a gyors profitszerzés)
2.    Profit maximalizálása
3.    Árbevétel maximalizálása
4.    Forgalom növelése
5.    Piaci részesedés növelése, megtartása
6.    Piac lefölözése

Fedezeti pont: a költségek és az ár kapcsolatát fejezi ki.
Fedezeti pont= teljes állandó költség / (ár-egységnyi termékre jutó változó költség)

A vevők jellemző ármagatartásai : a vevők általában alacsonyabb ár mellett több terméket vásárolnak, magasabb ár mellett kevesebbet, tehát  fordított arányú a kapcsolat. Az ármozgásokra bekövetkező kereslet változásokat a vevők árérzékenysége határozza meg.

Árérzékenységet befolyásoló tényezők :

• a termék egyedisége
• helyettesíthetőség (ha van helyettesítő termék, akkor nagyobb az árérzékenység)
• összehasonlítás bonyolultsága
• költekezés mértéke (mennyire jelent a vásárlás nagy kiadást)
• az ár-minőség kapcsolat (jelenti-e a magas ár a jó minőséget?)
• raktározhatóság (diszkont termékek esetében az alacsony ár növeli a keresletet)

Árdifferenciálásnál ugyanazt a terméket vagy szolgáltatást a különböző vevőknek eltérő áron értékesítjük (pl. BKV bérlet nyugdíjas-kedvezménye)

Árdiszkriminációról akkor beszélünk, ha egy vállalat egyik partnerének tartósan és kizárólagosan a többi partner számára biztosított árszínvonal alatt értékesít.