A külföldi tőke megjelenése Magyarországon

Megjelenése az 1960-as évek végén megkezdett reformfolyamathoz kapcsolódott. A nemzetközi munkamegosztásba való aktív bekapcsolódást segítette elő a vegyes vállalatok engedélyezése.
Ebben az időben a világ legtöbb országa liberalizálta a külföldi tőke beáramlásának feltételeit, adó és egyéb kedvezményeket léptetett életbe.
Magyarországon ezen feltételek biztosítása lassú és ellentmondásos volt. 1977. évig a közös vállalatokra vonatkozó gazdaságpolitikai célkitűzések a technika, a technológia szerzését említették első helyen. A külföldi befektetés ösztönző szabályok között jelentős volt, hogy utat nyitottunk a külföldiek többségi részesedésének is.
Az 1977. évig létrejött közös vállalatok megléte és működése nem tekinthető sikeresnek. Ennek oka a hosszadalmas engedélyezési eljárás mellett a tőkés és a hazai vállalatok közötti érdekasszimetria.
1982-től vált lehetővé a vámszabad-területen való, külföldi részvétellel működő gazdasági társaságok létrehozása. 1985. évben adómérséklés, adóvisszatérítés vált lehetővé, egyszerűsödött a többlépcsős engedélyezési rendszer is 6-12 hónapról 2-3 hónapra.
1987. év végég több mint 100 vállalatot jegyeztek be, kb. 10 milliárd Ft működő tőkeállománnyal.
Az 1988. év jelentős fordulatot hozott a vegyes vállalatok szabályozásának rendszerében. Ekkor fogadták el a gazdasági társaságokról szóló törvényt és a külföldiek befektetéseiről szóló törvényt, mellyel kedvező jogi keretet kívántak biztosítani a külföldi működőtőke számára.
Az 1989. év január hó 01. napjával hatályba lépő törvény a gazdasági modellváltás első és alapvető törvénye volt. Megszüntettet a szektorális széttagoltságot, azonos feltételeket teremtett a belföldi és külföldi vállalkozók számára. A törvény 50%-os külföldi részesedés alatt a gazdasági társaság alapítását nem kötötte engedélyhez.
Rendeződött a beruházások védelme is. A törvény garantálta a külföldit megillető jövedelem átutalását és szükség esetén a tőke és profit repatriálását is. Az adótörvények a külföldi részvétellel működő társaságoknak kedvező feltételeket teremtettek.
1994. évben a működőtőke liberalizálásának folytatására került sor, egyszerűsödött a gazdasági társaságok alapítása. Megszűnt a külföldi részesedés nagyságához kötött államigazgatási engedély és devizahatósági engedély sem volt szükséges.
Gyakran hangoztatott tény, hogy a külföldi tőkebeáramlással érintett beruházások fele alig több, mint fél tucat szakágba irányult. Ezek 2/3 része a primer és szekunder, és 1/3 része a tercier ágazatokban jött létre.
Figyelemre méltó tény, hogy a világ 35 legnagyobb multinacionális cég közül 20 üzleti egységet létesített Magyarországon.