2010. január 20. Tulajdonjogok az emberek közötti viszonyok, amelyek a javak szűkösségéből fakadnak és a javakhoz való hozzájutást szabályozzák. Nem dolgok és emberek közötti viszonyokat, hanem emberek egymás közötti viszonyait jelentik. A tulajdonjogok bizonyos viselkedési normákat (játékszabályokat) jelentenek, amelyeket az embereknek tiszteletben kell tartaniuk a többiekkel való kapcsolatukban. A tulajdonjogok összessége az alábbi négy elemet tartalmazza:
vagyontárgy használatának jogát, a vagyontárgyból eredő hasznok elsajátításának jogát, a vagyontárgy formájának és tartalmának megváltoztatására vonatkozó jogát, a fenti jogok részbeni vagy egészbeni elidegenítésének (ajándékozás, elcserélés) jogát.
A magántulajdon tiszta esetében a magántulajdonost a fenti jogok gyakorlásában csak a törvény korlátozhatja. A tulajdonjogok elosztásának egyéb eseteiben a különböző jogok gyakorlásában az egyének egymást korlátozzák. A tulajdonjogok bizonyos eloszlása meghatározza a várható hasznok és költségek eloszlását az egyének között és ezen keresztül ösztönzést nyújt a gazdálkodási döntések számára. Az eloszlás alapján különböző gazdasági rendszereket határozhatunk meg. Így a modern gazdaságot, amelyben a végső fogyasztás és a termelés szervezetileg elkülönül: a végső fogyasztás színtere a háztartás; a termelés szervezeti egysége a vállalat. A kapitalista gazdaságban a
termelési erőforrások nagyrészt magántulajdonban vannak, a szűkös javakhoz való hozzájutást a szabad szerződéseken alapuló piaci csere jellemzi.
A piaci cserék szabad szerződéseken alapulnak. A szabadon kötött szerződések
2010. január 20. A szükséglet egyfajta hiányérzet, amely önmaga megszüntetésére irányuló cselekvésre késztet. Fakadhat az ember természeti felépítéséből, képzeletéből vagy értékrendjéből. A szükségletek kielégítése egyben időleges megszüntetésüket is jelenti. Az egyszer kielégített, megszűnt szükséglet azonban hamarosan újratermelődhet, újra megjelenhet. A modern társadalmakban a szükségletek potenciálisan végtelenül sokfélék, összmennyiségüket tekintve korlátlanok. Ezzel szemben a szükségleteket kielégítő javak legnagyobb része és a megtermelésükhöz szükséges erőforrások korlátozott mennyiségben állnak rendelkezésre.
2010. január 20. A szó eredeti jelentése egyenlőség, egyenértékűség, azonosság. Igen széles körben alkalmazott kifejezés, a közgazdaságtanban néhány jelentése az alábbi:
Valutaparitás
A valuták átváltási árfolyama mint piaci kategória közvetlenül a mindenkori kereslet-kínálati viszonyoktól függ. A keresletet és kínálatot a mai pénzügyi rendszerekben részben az adott ország nemzetközi fizetési mérlege által leírt reál és jövedelemáramlások határozzák meg. A kereslet másik komponense az esetleges arbitrázs lehetőségek kihasználásából adódik. A harmadik, és egyre jelentősebb komponens a spekulációs kereslet és kínálat. Az árfolyamok azonban e rövid hatások mellett meghatározott értékek körül ingadoznak. Az ingadozás centrumát nevezik valutaparitásnak. E paritás aranypénzrendszer esetében azt jelentette, hogy a valuta árfolyama hosszútávon a partner valuta aranytartalmának függvényében alakult. Ha a font 1 egység aranyat jelentett és a dollár 0,5-t, akkor az 0,5-es paritás arány körül ingadozott az árfolyam.
Kamatparitás
A prompt, és a határidős árfolyamok közti kapcsolatot írja le. A határidős (forward) árfolyam kapcsolódik a kötés prompt árfolyamához a kamatparitás alapján és az esedékesség prompt árfolyamához a várakozások alapján. A határidõs prémium változtatásával a monetáris hatóságok képesek a külföldi tőke számára ajánlott kamatláb változtatására.
Fedezett kamatarbitrázs: t=0-ban prompt átváltás, és a határidõs visszaváltás megkötése. Így a befektetés a külföldi devizában van. Fedezetlen kamatarbitrázs: t=0-ban
2010. január 19. Alapvetően olyan dolgokat nevezünk javaknak (ill. jószágnak), amelyek valamely emberi szükségletek kielégítésére alkalmasak. A javak fontos tulajdonsága, hogy majdnem minden jószágnak több alternatív felhasználási lehetősége van. A gazdasági javak felhasználása hasznosságot eredményez és áldozattal, költséggel is jár. A gazdálkodás olyan döntésekből áll, amelyekben a javak bizonyos irányú felhasználása eredményeként várhatóan keletkező hasznosságot összevetjük az ezzel várhatóan járó áldozattal. A gazdálkodás célja az, hogy a lehető legkisebb áldozattal a legnagyobb hasznosságot érjük el. A gazdálkodás célját jelentő hasznosságot úgy határozhatjuk meg, mint az emberek jólétének, megelégedettségének fokát. Az áldozat, vagy költség a jólétnek, vagy megelégedettségnek a csökkenését jelenti. Valamely gazdálkodási döntés költsége annak a dolognak a hasznossága, amelyről a döntés következtében lemondunk.
Az inferior jószágból csökken az elfogyasztott mennyiség, ha a fogyasztó(k) jövedelme nő, és fordítva. Úgy is fogalmazhatunk, hogy az inferior javak Engel-görbéje negatív meredekségű, ellentétben az úgynevezett normál javakkal, amelyek keresletének növekedése figyelhető meg jövedelemnövekedés esetén (így Engel-görbéjük növekvő). Inferior javak lehetnek például bizonyos alacsony minőségű, de olcsó élelmiszerek, amiket főleg az alacsony jövedelmű családok fogyasztanak. Ha a család jövedelme megnő, ahelyett, hogy ezekből venne többet, inkább drágább, de jobb minőségű élelmiszereket kezd vásárolni. A példából az is érzékelhető, hogy az inferior javak többsége csak
2010. január 19. A számviteli törvény (2000. évi C. törvény) vonatkozó fejezetei:
IV. Fejezet
EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓ
96. § (1) Az egyszerűsített éves beszámoló a (2)-(4) bekezdés szerinti mérlegből, eredménykimutatásból és kiegészítő mellékletből áll. Üzleti jelentést – az egyszerűsített éves beszámolóhoz kapcsolódóan – nem kell készíteni.
(2) Az egyszerűsített éves beszámoló mérlege az 1. számú melléklet “A”, illetve “B” változata közül a vállalkozó által választott mérleg nagybetűvel és római számmal jelölt tételeit tartalmazza.
(3) Az egyszerűsített éves beszámoló eredménykimutatása a 2. vagy a 3. számú melléklet “A”, illetve “B” változata közül a vállalkozó által választott eredménykimutatás nagybetűvel és római számmal jelölt tételeit tartalmazza.
(4) Az egyszerűsített éves beszámoló kiegészítő mellékletének a 41. § (8) bekezdése, az 55. § (4) bekezdése, a 86. § (8) bekezdése, a 88. § (6) bekezdése, a 89. § (1)-(3) bekezdése, (4) bekezdésének a), c)-d) pontja, a 89/A. §-a, a 90. § (1)-(2) bekezdése, (3) bekezdésének b) pontja, (4) bekezdésének b) pontja, a 91. § c)-d) pontja, a 92. §-a, a 93. § (1)-(2) és (6) bekezdése szerinti adatokat nem kell tartalmaznia. Az egyszerűsített éves beszámoló kiegészítő mellékletében a könyvvizsgáló által felszámított díjakat a 88. § (8) bekezdésének b) pontjában meghatározott
2010. január 19. A normatív fogalom jelentése: irányadó, szabályt adó, szabályozó, mértékül szolgáló.
Gyakran használják a támogatásokkal kapcsolatban, mint normatív támogatás. A normatív támogatást egy adott intézmény részére a központi költségvetésből, jogszabály alapján – jellemzően létszámarányosan – biztosítják.
2010. január 19. Rezidens
Azokat a természetes személyeket jelenti, akik egy évnél hosszabb ideig Magyarországon tartózkodnak, kivéve a Magyarországon működő külföldi diplomáciai testületek külföldi tagjait és családtagjaikat, de ideértve a külföldön működő magyar diplomáciai testületek magyar alkalmazottait és családtagjaikat.
A jogi személyiséggel bíró, illetve azzal nem rendelkező Magyarországon bejegyzett társas és egyéni vállalkozások, társadalmi testületek, non profit intézmények és kormányzati szervek.
Magyar rezidensnek minősülnek a Magyarországon bejegyzett vámszabadterületi és a bármilyen devizakülföldi jogosítvánnyal rendelkező vállalkozások is.
Nem rezidens
Magyarországon nem-rezidensnek minősül minden olyan természetes és jogi személy, akinek, illetve amelynek közvetlen gazdasági érdeke (állandó lakhelye, telephelye, termelése, stb.) nem Magyarország gazdasági területéhez kapcsolódik, azaz a rezidens kategóriába nem tartozó
2010. január 19. Magyarországon 2009-ben 254 munkanapból állt az év, 2010-ben viszont 255 munkanappal kell számolni. Május 1., október 23. és december 25-26. is szombatra vagy vasárnapra esik. Az egy plusz nap néhány tized százalékot lendíthet az éves GDP-n.
A következő táblázat foglalja össze a 2010-es év munkanapjait.
Hónap A hét napjai Hét H K Sze Cs P Szo V sorszám munkanapok száma Január 1 2 3 53 0 4 5 6 7 8 9 10 1 5 11 12 13 14 15 16 17 2 5 18 19 20 21 22 23 24 3 5 25 26 27 28 29 30 31 4 5 Február 1 2 3 4 5 6 7 5 5 8 9 10 11 12 13 14 6 5 15 16 17 18 19 20 21 7 5 22 23 24 25 26 27 28 8 5 Március 1 2 3 4 5 6 7 9 5 8 9 10 11 12 13 14 10 5 15 16 17 18 19 20 21 11 4 22 23 24 25 26 27 28 12 5 29 30 31 13 3 Április 1 2 3 4 13 2 5 6 7 8 9 10 11 14
2010. január 19. 2010-től a személyi jövedelemadó (SZJA) felső sávhatára a jelenlegi 1,7 millió Ft-ról 5 millió Ft-ra nő, ezáltal az adózók több mint 90 %-a az alsó kulcs szerint fog adózni. Az adókulcsok a jelenlegi 18 és 36 %-ről 17 és 32 %-ra módosulnak.
Áttekintő táblázat
Bruttó havi munkabér 100 000 120 000 150 000 200 000 250 000 300 000 Munkaadó költsége 128 500 154 200 192 750 257 000 321 250 385 500 Munkavállaló nettó jövedelme 76 510 88 792 107 215 137 920 162 405 185 490 2009 2010 Felső sávhatár 1,700.000 Ft 5,000.000 Ft (módosítás után) 1,900.000 Ft Alsó adókulcs 18 % 17 % Felső adókulcs 36 % 32 % Adójóváírás felső határa 1,250.000 Ft 3,188.000 Ft
Például: Bruttó 71.500 Ft-os minimálbér esetén Éves bruttó bér 858.000 Ft Éves nettó bér (2009) 693.780 Ft Éves nettó bér (2010) 708.098 Ft Éves nettó többlet (2010) 14.318 Ft
Bruttó 200.000 Ft-os (átlagbér) esetén Éves bruttó bér 2,400.000 Ft Éves nettó bér (2009) 1,466.000 Ft Éves nettó bér (2010) 1,655.000 Ft Éves nettó többlet (2010) 188.460 Ft
Bruttó 300.000 Ft-os havi bér esetén Éves bruttó bér 3,600.000 Ft Éves nettó bér (2009) 1,988.000 Ft Éves nettó bér (2010) 2,225.880
2010. január 18. A tőzsde története
A tőzsde olyan intézményként született, amelynek helyzetét, ugyanúgy mint egy szabályalkotási, közigazgatási és bíráskodási joggal felruházott testületét, nem egy törvény, hanem a fejlődés különböző időpontjaiban alkotott különböző jogszabályok, illetve a szokásjog szabályozta. Joganyagának jellegzetes vonása tehát, hogy nem kodifikálták. A tőzsde a piacok piaca. Birodalom, ahol sohasem megy le a nap. Központosítja a kereskedelmet nemcsak egy ország, hanem az egész világpiac számára. A modern gazdaságban ugyanis a kereslet és a kínálat központosítása létszükséglet. A tőzsde szó eredete maga is utal az ott folytatott tevékenységre, illetve annak jellegére.
A tőzsde szó eredete
Maga az elnevezés az 1300-as ével elején Brüggében élő van der Burse patríciuscsalád nevéből ered. A Burse-k fogadót tartottak fen Brügge központjában, ahol az itáliai kereskedők találkoztak északi üzletfeleikkel, és ide telepítették váltóikat. Brügge szerepét 1460-tól Atwerpen vette át, itt a XVI. Század elején már nemzetközi árutőzsde működött. 1531-ben elkészült székháza homlokzatán a felirat ma is korszerű: “Minden nemzetségű, és nyelvű kereskedő részére.”Magyarországon a tőzsde szót a nyelvújításkor alkották meg a régi “marhakereskedő” jelentésű tőzsér szó tövéből, amely kereskedést jelentett, s ehhez fűzték a “de” (valamilyen helyiséget jelentő) képzőt. A tőzsdét a szeszélyessége miatt nőnemű szóval jelölik több idegen nyelvben:
|
|
Legfrissebb hozzászólások